- Nem csak az idősebbek betegsége: 50 év felett csökken, alatta nő a mellrák előfordulása.[1]
- Az emlőrák túlélési esélyei alapján Magyarországon a régió egyik legkedvezőbb eredménye mutatkozik, az elmúlt 10 évben kimutathatóan nőtt az ötéves túlélés aránya.[2]
- 40 év alatt minden negyedik érintett nőt a betegség agresszív, tripla negatív változatával (TNBC) diagnosztizálnak.[3]
- Fokozottan indokolt a kockázati tényezők tudatosítása, a szűrési hatékonyság erősítése és a korai diagnózis elérése a fiatalabb korosztályokban.
Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban[1,4] – derül ki az MSD Magyarország[1] legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.3 Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.
A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent.4 Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.1
Az elmúlt 15 év hazai betegadatait feldolgozó és elemző MSD-kutatásokból kiderült ugyanakkor, hogy a mellrák nem csak az idősebb nők betegsége; és rámutatnak, hogy míg az 50 év feletti nőknél az emlődaganat előfordulása csökken, az 50 év alattiak körében nő, illetve más rákos megbetegedésekhez képest jelentősen magasabb arányban fordul elő.[1]
A 40–49 éves korosztályban 2019-ben több mint 1000 új esetet azonosítottak, ami ebben a korcsoportban négyszer-ötször gyakoribb előfordulást jelent, mint a második leggyakoribb daganat, a melanoma.[5] A legnagyobb növekedés azonban a 30–39 éves korosztályban látható, ahol az előfordulás növekedése meghaladja a 32%-ot egy évtized távlatában – derül ki az MSD elemzéséből.[1]
A hazai betegek túlélési esélyei a közép-kelet-európai régió legjobbjai közé tartoznak, ráadásul az elmúlt évtizedben a betegség ötéves túlélési mutatói is számottevően javultak. Ugyanakkor a HUN-CANCER EPI kutatásainkban feltárt trendekből az is látszik, hogyaz emlőrák korai felismerése érdekében nagyobb figyelemre van szükség a fiatalabb, 50 év alatti korosztályban. Náluk ugyanis növekszik a betegség előfordulása, a 40-49 éves női korcsoportban például meglepően magas az újonnan diagnosztizáltak száma” – hangsúlyozta Dr. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. Adatkutatási Divízió vezetője, aki egyben a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologiai, Diabetológiai Centrum címzetes egyetemi docense.
Nem mindegyik egyforma
A melldaganatok négy nagy altípusba sorolhatók, amelyek egyedi jellemzőkkel rendelkeznek. Az egyes altípusok eltérően reagálnak a különböző terápiákra, ezért a pontos besorolásuk kulcsfontosságú a megfelelő kezelési terv kidolgozásához.[3] Fontos kiemelni, hogy az eredményes kezelés érdekében minden altípusnál elsődleges cél a korai felismerés, illetve az időben elkezdett, személyre szabott, korszerű terápia.
A mellrákos esetek mintegy kétharmadában a daganat növekedését az ösztrogén- és progeszteronhormon serkentheti (hormonreceptor-pozitív, HR+), illetve a rákos sejtek érzékenyen reagálnak a mellszövet sejtosztódását szabályozó, úgynevezett HER2 fehérjére (HER2-pozitív, HER2+).[3] Előbbi típus hormonterápiával, utóbbi pedig célzott HER2-terápiával kezelhető.[6]
Amikor sem a hormonérzékenység (HR), sem a HER2-pozitivitás nincs jelen a daganatban, úgynevezett tripla negatív mellrákról (TNBC) beszélünk. Ez a daganattípus nem reagál sem a hormonális, sem a HER2-ellenes gyógyszerekre, ezért a kezelése más terápiás megközelítést igényel.[6]
[1] Kiss Z, et al. Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the COVID–19 pandemic: a nationwide study between 2011–2020. PubMed ID: 40231260 doi: 10.3389/fonc.2023.1182170
[2] Kiss Z, et al. Improvements In Cancer Survival In Hungary: A Nationwide Epidemiology Study Between 2011–2019 Based On A Health Insurance Fund;. Front Oncol. Volume 15 – 2025 | doi: 10.3389/fonc.2025.1446611
[3] Darida M, et al. Improvement in breast cancer survival across molecular subtypes in Hungary between 2011 and 2020: a nationwide, retrospective study. Front Oncol. 2024. doi: 10.3389/fonc.2025.1465511
[4] Kiss Z, et al. Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011–2019 based on a health insurance fund database. Front Oncol, 2024. doi: 10.3389/fonc.2024.1393132
[5] Kiss Z, et al. Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the COVID–19 pandemic: a nationwide study between 2011–2020. Supplementary appendix. Front Oncol, 2023. PubMed ID: 40231260 doi: 10.3389/fonc.2023.1182170
[6] https://emlorakbetegut.hu/emlorak-betegut-noknek/alcsoportok-tipusok, Utolsó hozzáférés: 2025. 09. 28.
Forrás: MSD Pharma Hungary Kft.