„Leprás vagyok, kerüljetek” – A bőrbetegségek pszichoszomatikus hátteréről (2.)

A bőr nemcsak az elhatárolódás, hanem egyúttal a kapcsolatteremtés szerve is. Abba burkolózva mutatkozunk meg, nem bújhatunk ki a bőrünkből. Cikkünk 2. részében az ekcémáról és a pikkelysömörről beszélgetünk.

 

Cikkünk 1.része a szemölcs és a pattanások lelki hátteréről szól. Olvassa el!

 

Ekcéma

Az ekcéma döntően allergiás eredetű bőrgyulladás, az allergén általában valamilyen a bőrrel közvetlenül érintkező anyag (vegyszer, kozmetikum, festék stb.). A bőrön először vörös folt, majd apró hólyagok jelennek meg, melyek kisebesednek, pörkösödnek és erősen viszketnek. A bőr kiszárad, durva tapintatú lesz. Az ekcéma könnyen felülfertőződik baktériumokkal vagy gombával.

A gyermekkori ekcéma néha az anya-gyerek kapcsolat zavarára utal. Többféle problémát jelezhet – mégpedig gyökeresen ellentétes tendenciákat. Az esetek egy részében az anya frusztrált, bizonytalan, és nem érinti meg, nem simogatja elég gyakran és elég hosszú ideig gyermekét. Sokkal gyakoribb azonban, hogy az anya túlságosan aggódó, félti gyermekét mindenfajta fertőzéstől, s túlságosan steril körülményeket teremt körülötte.

Felnőttkorban nem ritka a foglalkozással összefüggő ekcéma. Fodrászok, kozmetikusok, ápolónők kényszerülnek miatta szakmát változtatni. Saját tapasztalataim, több ekcémás beteg terápiája alapján felmerült bennem a gyanú, hogy a betegség hátterében ilyen esetben az is állhat, hogy tudat alatt elegük van a foglalkozásukból, de ezt még maguknak sem merik bevallani. Végül az allergia, az ekcéma siet a segítségükre, hiszen lehetetlenné teszi a foglalkozás további gyakorlását.

A pikkelysömör (psoriasis)

A pikkelysömör meglehetősen gyakori betegség, Európában a népesség 1,5-2%-a szenved tőle. Fehér pikkelyekkel fedett vöröslő, a bőrből csak alig kiemelkedő, kissé érdes tapintatú, lemezesen hámló bőrelváltozások (plakkok) jellemzik.

A plakkok azért alakulnak ki, mert a bőr felületi sejtjei túlságosan gyorsan osztódnak, szaporodnak, és túl sok szarut termelnek. A fokozott működés okát egyelőre még nem teljesen ismerjük, a psoriasis más betegségekhez hasonlóan nem vezethető vissza egyetlen okra, hanem számos belső és külső tényező együttes hatásának következménye. Keletkezésében szerepet játszik a genetikus hajlam – a betegek családjában gyakran található psoriasis vagy más bőrbetegség. Szerepet játszanak még immunológiai folyamatok, fokozott gyulladáskészség. A meglévő hajlam esetén különböző környezeti hatások provokálják a betegség fellángolását: lázas megbetegedés, gyulladásos gócok, egyes gyógyszerek, hormonális tényezők, táplálkozási faktorok, végül – de nem utolsósorban a stressz. Egyes vizsgálatok a betegek mintegy 50%-ánál igazoltak a betegség megjelenését megelőzően súlyos megrázkódtatást, nehéz élethelyzetet.
A betegség általában egy vagy több apró plakk formájában jelenik meg először a könyökökön, a térdeken, a háton vagy a farpofákon, homlok-hajas fejbőr határán. Előfordul, hogy valakin csak 1-2 apró plakk jelenik meg, míg másokon a test nagy felületét borítják be. Az esetek egy részében a plakkok viszketnek, vagy fájnak, de gyakran a beteg teljesen panaszmentes lehet. Azonban még akkor is, ha a plakkok nem okoznak kifejezett panaszokat, a szembetűnő bőrelváltozások zavaróak, és igen nagy mértékben rontják a beteg életminőségét.

A betegség lefolyása más-más az egyes betegeknél.

  • Vannak, akiknél a psoriasisos jelenségek kis területet érintenek és akár évekig is ugyanabban az állapotban maradnak.
  • Más betegeknél heveny rosszabbodások és tünetmentes időszakok váltják egymást, esetleg egy életen keresztül.
  • A kiújulásokért gyakran okolhatók környezeti tényezők: bőrsérülések, napégés, fertőzés, akár egy megfázás vagy torokgyulladás, számos gyógyszer (pl. maláriaellenes szerek, lítium, béta-blokkolók), és itt is jelentős szerepet játszik a stressz.
  • Különböző vizsgálatok szerint a tünetek rosszabbodásáért a tartós lelki feszültség, a stressz az esetek 35–70%-ában tehető felelőssé.

Melyek a hajlamosító személyiségjegyek?

A betegek intelligenciája rendszerint kiváló, képességeik, munkabírásuk is átlagon felüli. Ugyanakkor meglehetősen érzékenyek, szorongók és hajlanak a depresszióra. Ezt azonban látszólagos érzéketlenséggel leplezik. Szimbolikus értelemben ezért növesztik a „vastag bőrt”, mely szociális elszigetelődést okoz, páncélt, mely körülveszi őket és megvédi – de milyen áron! – a veszélyes külvilág, a lelki sérülések ellen.

Kilábalni az ördögi körből

A pszichoszomatikus vonatkozásokon túl érdemes végiggondolni a szomatopszichés történéseket is. A mindenki által jól látható bőrtünetek jelentős pszichés megterhelést rónak a betegekre és környezetükre is. Elszigeteltségük a környezetből való kirekesztettségig, kitaszítottságig is mélyülhet, ami pedig oly mértékben stresszkeltő, hogy tovább rontja a betegséget. Létrejön tehát egy önmagát fenntartó, sőt, súlyosbító kóros kör, amiből rendkívül nehéz kitörni.

Régóta ismert, hogy a legtöbb beteg esetében a napsütés javítja a bőr állapotát. A betegeknek gyakran ajánlják a Holt-tengeri nyaralást, mely valóban jó hatású a speciális klíma- és fényviszonyoknak, illetve a víz sótartamának köszönhetően. Persze nem elhanyagolható a pihenés, stresszoldás szerepe sem.

Fontos az életmód – az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás szerepe. A futás, kerékpározás, úszás, jóga akár egyszerű séta elsőrangú stresszcsökkentő lehet. Napi fél óra már jelentős eredményekkel járhat.

Bár nem állíthatjuk, hogy a psoriasis pszichoterápiás módszerekkel gyógyítható, gyakran igen hatékony segítség lehet a tünetek mérséklése, a tünetmentesség elérésének útján.  Igen fontos az előzőkben leírt kóros kör megszakítása, az elszigeteltség oldása. Jótékony lehet stresszoldó, stresszkezelő technikák tanítása, a stresszel való megbirkózás stratégiáinak bővítése. Egy a massachusettsi egyetemen végzett kutatás szerint a stresszcsökkentő meditáció szignifikánsan erősítette a fényterápia hatását.

Dr. Valló Ágnes
belgyógyász, egészségfejlesztő mentálhigiénikus
valloa@gmail.com
www.valloagnes.hu

A cikk megjelent a Pszichológia&Practicum 2015. szeptemberi számában.