Maradék nélkül

0
442
Fotó: 123rf.com

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

Dr. Nemes Imre

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.

A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.

  • A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
  • A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.

Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.

Élelmiszer-pazarlás akkor is előfordulhat, ha a szükséges mennyiségeket túlbecsüljük. Viszont segíthet, ha a kellő pillanatban emlékeztetjük magunkat a Maradék ­Nélkül Program egyik alapvetésére.

Ne vásároljunk többet, ne főzzünk többet és ne szedjünk ki többet, mint amennyit meg tudunk enni szó szerint maradék nélkül.

Ám legnagyobb igyekezetünk ellenére is keletkezhet maradék, ilyenkor ételeink többségét bátran lefagyaszthatjuk későbbre. Ebben nyújt segítséget a hűtőhasználati útmutatónk. Ezenfelül jó ötlet a konyhai hulladékainkat komposztálni, hiszen így rengeteg hasznos anyagot forgathatunk vissza a természetbe. Fontos tudni, hogy társállatainknak is adhatunk bizonyos ételmaradékokat, de a tudatosságnak ebben is kulcsszerepe van. Állataink egészségének megőrzése érdekében mindenképpen utána kell járni, hogy valóban fogyaszthatnak-e bizonyos élelmiszereket.

Az immár 8 éve működő Maradék­ Nélkül Program újdonságait érdemes folyamatosan nyomon követni, ugyanis az említetteken túl számos jó gyakorlatot mutatnak be az érdeklődőknek. Szeretném megemlíteni, hogy az említett háztartási élelmiszerhulladék-mérés tapasztalatai alapján közös eredményeinkre joggal lehetünk büszkék: a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 27%-kal csökkent. Ez a lakosság nyitottsága és határozott fellépése nélkül nem sikerülhetett volna.

A Nébih természetesen az élelmiszerpazarlás megelőzésén felül is észlelte a felelősségét a fenntarthatóság terén. A Kiváló­ Minőségű Élelmiszer ­(KMÉ) védjegyrendszer mögött álló vizsgálati rendszer alapját hivatalunk adja. Valamint fontos szempont volt, hogy a védjegy magában foglalja a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést. A KMÉ-védjegyre pályázók kötelesek fenntarthatósági vállalásokat is tenni, mint pl. az előállítás során keletkező hulladékhő-hasznosítás vagy a rövid ellátási lánc mentén történő működés. Ennek köszönhetően, ha KMÉ-védjegyekkel ellátott élelmiszereket választunk, biztosak lehetünk benne, hogy nemcsak biztonságos és minőségi termékek mellett döntünk, de azok egyben fenntartható választást is jelentenek.

– Az élelmiszer-biztonságnak a teljes élelmiszerlánc folyamán érvényre kell jutnia, a termelőtől kezdve a feldolgozón, a forgalmazón át a fogyasztóig. Mit jelent ebben a fogyasztók felelőssége?

– E tekintetben is kiemelt szerepet kap a tudatosság. Lényegesnek tartjuk, hogy a fogyasztó megbízható forrásokból tájékozódjon, pl. a Nébih honlapjáról vagy a már említett szemléletformáló programjainak felületeiről. Amennyiben az élelmiszerlánc bármely pontján nem megfelelőséget tapasztalnak, abban az esetben jelezzék azt a forgalmazónak, az előállítónak vagy az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak.

A Nébih ingyenes zöldszáma megfelelő csatorna a bejelentésre.

A 06-80/263-244 telefonszám mellett a zoldszam@nebih.gov.hu e-mail-cím és a hivatal Navigátor nevű applikációja is használható. A lakossági bejelentés hozzájárulhat, hogy a szabálytalanság megszüntetésével megelőzhető legyen egy esetleges súlyosabb probléma, valamint elősegíti, hogy a vásárlók ellenőrzött és biztonságosan fogyasztható élelmiszerekkel találkozzanak az üzletekben. Ha a fogyasztó élelmiszer-eredetű megbetegedésre gyanakszik, akkor enyhe tünetek esetén is érdemes felkeresnie háziorvosát, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet akár egy tömeges ételfertőzésnek.

Emellett a fogyasztók tudatosságára saját háztartásukban is szükség van.

Az alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok ismeretét ne csak az élelmiszerlánc-szereplőktől várjuk el, igyekezzünk azokat magunk is alkalmazni az otthoni ételkészítés során.

A megfelelő kézmosás és a tiszta eszközök használata remélhetőleg mindenki számára alapvető, de ezeken felül is bőven akad tennivaló. Például fontos, hogy mindvégig helyes, a csomagoláson feltüntetett információknak megfelelő tárolási körülményeket biztosítsunk az élelmiszereknek. Csak így biztosítható, hogy a termék a feltüntetett lejárati időig fogyasztható marad, és megőrzi a minőségét. Hűtött, fagyasztott áruk esetén nem szakadhat meg a hűtési lánc, és a hűtőszekrény hőmérsékletére (ideális esetben 0–5 °C) is szükséges odafigyelni. Emellett a hűtő rendszeres tisztítására is időt kell fordítani.

Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a nyers húst ételkészítés előtt kötelező megmosni.

A nyers hús megmosása ugyanis több veszélyt rejt magában, mint amennyi hasznot hoz. Egyrészt a mosás nem távolítja el hatékonyan a kórokozókat a hús felületéről, megfelelő hőkezeléssel pedig mosás nélkül is tökéletesen fogyasztható lesz az étel. Másrészt a nyers hús mosásakor könnyedén szétfröcskölhetjük a szabad szemmel láthatatlan kórokozókat a mosogató környékén található tárgyakra, felületekre, vagy akár a fogyasztásra kész élelmiszerekre.

A nyers hús mosására, szeletelésére, tárolására használt eszközöket és edényeket ne használjuk kész ételekhez. Javasoljuk továbbá, hogy a háztartásban legyen külön vágódeszka és edény a nyers húsok számára. Különösen fontos, hogy nyers hús darabolását követően ne ugyanazzal a vágódeszkával dolgozzunk a nyers saláta készítéséhez.

Előfordulhat, hogy a nagy adagban főzött és sütött ételek, pl. a nagy átmérőjű húsok közepe nem kap elegendő hőt, így az ott meghúzódó mikrobák túlélik a hőkezelést, és a hűlés langyos szakaszában elszaporodhatnak. Az ételeket ezért minden esetben alaposan kell hőkezelni, hogy a belsejük is elérje a 75 °C feletti hőmérsékletet.

A megmaradt készételt mielőbb szükséges lehűteni, majd hűtőben tárolni. Az elkészült étel szobahőmérsékleten 2-3 óráig, hűtve 1-3 napig tárolható biztonságosan. Végezetül nem elég, ha a maradékot csak megmelegítjük, mindig forrósítsuk át.

Forrás­ és­ fotó:­ Nébih

A cikk a Patika Magazinban jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!

2024. február