Miért olyan nagy baj az antibiotikum-rezisztencia?

0
3235

A helytelen, túlzott, illetve az indokolatlan antibiotikum használat miatt olyan baktériumok jelentek meg, amelyek ellenállnak a különböző gyógyszereknek. Jelenleg ez az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázat a világon és ezen belül Európában is. A folyamat – ha nem sikerül megállítani – oda vezethet, hogy a jövőben a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz hatékony gyógyszer. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Antibiotikum Nap, amelyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) szervez. A kezdeményezést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is támogatja.

 

Az antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos megbetegedések, például a közönséges megfázás vagy az influenza gyógyulását nem segítik.

Sőt enyhe bakteriális fertőzések (orrmelléküreg-gyulladás, torokfájás, légcsőhurut, fülfájás) esetén is gyakran szükségtelen a szedésük, mivel az ember saját immunrendszere legtöbbször képes ezeket legyőzni. A hűvös időszakra jellemző megbetegedések többségében a beteg állapota legfeljebb két hét után már érezhetően javul.

Nem szabad abbahagyni az antibiotikum szedését a kúra vége előtt

Az antibiotikumok helytelen alkalmazásának egyik leggyakoribb esete, hogy az orvos által felírt gyógyszer szedését a teljes kúra vége előtt abbahagyják, és az is, hogy az esetleges maradékkal egy később jelentkező megbetegedést próbálnak meg házilag gyógyítani. Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy az antibiotikumok bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van azokra. Csakhogy ez hamarosan a múlté lehet. Minden egyes antibiotikum adaggal erősebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben.  Az egészségügyi ellátással összefüggésben Európában és ezzel együtt hazánkban is az antibiotikum-rezisztencia jelenti az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázatot.

 

A gyógyszerész segít

Az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben kulcsszerepe van a gyógyszerészeknek, az egészségügyi dolgozóknak – ezt támasztja alá a WHO európai kutatása, amelyet az Európai Antibiotikum Nap kapcsán tettek közzé. A felmérésből kiderült, hogy európai szinten az esetek 40 százalékában helytelenül írnak fel antibiotikumot. Ráadásul számos olyan ország van Európában is, ahol vény nélkül lehet antibiotikumot kapni – igaz, hazánk nincs ezek között. „A gyógyszerészek fontos szerepet játszahatnak az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben, ezért lehetővé kell tenni, hogy a helyes antibiotikum használatról megfelelő információval láthassák el a betegeket” – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Igazgatója.

Az antibiotikumokat csak akkor szabad használni, amikor indokolt. A helytelen, illetve túlzott antibiotikum használat ellenálló baktériumok kialakulásához vezethet. Az antibiotikum hatástalan az olyan vírusok által okozott fertőzésekre, mint a nátha, vagy az influenza. Ha betegségére antibiotikumot írtak fel, gyógyulása érdekében orvosa utasításainak megfelelően szedje!

 

Országos Epidemiológiai Központ
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala