Nem bírja a terhelést? Így diagnosztizálható a szívelégtelenség

0
508
Fotó: 123rf.com

A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a kivizsgálás lehetőségeiről és jelentőségéről beszélt.

Milyen tünetek utalhatnak szívelégtelenségre?

  • Ödéma a bokánál
    A szívelégtelenség vezető tünete a járóképes pácienseknél az alsó végtagon megjelenő ödéma. (Az ágyhoz kötött betegeknél a gravitáció miatt az ödéma nem láthatóan, a mélyen fekvő területeken jelentkezik.) Az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik. 
  • Indokolatlan kimerültség
    Ha a szív gyengesége miatt nem jut elég vér az izmokba, a szervekbe, a korábban természetes, mindennapos tevékenység is fárasztónak tűnhet.
  • Légszomj
    A légszomj, a zihálás főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is ébredhet arra a páciens, hogy levegőért kapkod. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. 
  • Erős szívdobogás
    A gyors, erős szívdobogás (palpitáció) azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést. 
  • Köhögés
    A tüdőben pangó folyadék miatti köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre.
  • Étvágytalanság, hányás
    Előfordulhat, hogy emésztőrendszer elégtelen vérellátása miatt a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

  • Ha valaki az ismertetett tünetekkel vagy akár csak ennél enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist. Ráadásul a betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali – és a globális szívelégtelenség, amelyek különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek:

  • Laborvizsgálat
    A vérvizsgálattal nem csak egy szívelégtelenségre specifikus anyag (pitvari natriuretikus peptid / nt-proBNP) jelenlétét lehet kimutatni, de más, a szív-és érrendszer működését befolyásoló betegséget is vizsgálni lehet.
  • Mellkas röntgen
    A szív esetleges megnagyobbodása és a tüdőben felhalmozódó folyadék is láthatóvá válhat a röntgennel, illetve kizárhatók más, hasonló tüneteket okozó betegségek. 
  • EKG
    A nyugalmi EKG eredményében láthatóvá válik számunkra a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, az esetleges szívritmuszavarok. Információt kapunk többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok mellékhatásairól is.
  • Szívultrahang
    A szívultrahang egy alapvető vizsgálati módszer a szívelégtelenség diagnosztizálásához. Az ultrahang felhasználásával készült képek alapján a kardiológus meg tudja állapítani, mennyire hatékony pumpál a szív, az úgynevezett ejekciós frakció nevű mutató pedig segíti a betegség súlyosságának meghatározását. Szívultrahanggal el lehet különíteni a szisztolés és a diasztolés szívelégtelenséget, valamint az eredmények jelenthetik a kezelés kiindulópontját is. 
  • 24 órás Holter EKG
    Ez a vizsgálat azért lehet fontos, mert szívritmuszavar is okozhat szívelégtelenséget, a 24 órás Holter EKG-vel pedig erre derülhet fény.
  • Terheléses EKG, terheléses szívultrahang
    A terheléses vizsgálatok során információ nyerhető a szív terhelésre adott válaszáról. Gyakran a csökkent terhelhetőség okaira is következtetni lehet az eredmény alapján, ami a kezelést jelentősen befolyásolhatja.
  • További vizsgálatok
    Bizonyos esetekben olyan speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint a szívkatéterezés, a szív CT, a szív MRI, vagy az izotópos vizsgálatok.

Ha az eredmények alapján megszületik a szívelégtelenség diagnózisa, meg kell kezdeni a gyógyszerekre és a megfelelő életmód felépítésére irányuló kezelést.  

Forrás: KardioKözpont