Az elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás esetek száma, becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg.
Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél.
Nyári allergének
A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára.
Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.
Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, ill. el is fertőződhet, de nem vált ki súlyosabb tüneteket.
Tünetek
Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orrgégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására.
Kezelés, megelőzés
Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám pl. napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban célszerű szellőztetni.
Keresztallergiák
A pollenekkel keresztreagáló élelmiszerek fogyasztását – parlagfű esetén pl. a dinnyeféléket, cukkinit, uborkát, banánt, kivit – is célszerű kerülni, mivel allergiás reakció esetén ezek az arc, ajak, száj, nyelv duzzanatával, viszketéssel, esetleg hólyagok megjelenésével járnak.
A nap és a rovarok
Nyáron az UV-sugárzás káros hatásai mellett a napallergiás tünetek előfordulása miatt is fontos óvni bőrünket a napfénytől. Megfelelő óvintézkedésekkel – szellős, egész testet takaró ruházattal és napszemüveg viselésével, napfény kerülésével, szoláriumhasználat mellőzésével – enyhe esetben nem jelentkeznek tünetek, a már meglévők pedig 2-3 nap után megszűnnek. A rovarcsípéseknek csak kis része jár allergiás reakcióval – mikor a csípéstől távol is csalánkiütés, duzzanat keletkezik –, ami akár életveszélyes állapotig fokozódhat. Ha tudjuk, hogy allergiások vagyunk a rovarcsípésre, tudassuk ezt környezetünkkel, és mindig hordjuk magunknál az önbeadásra alkalmas injekciót!
Amikor az étel a bűnös
Magyarországon a tej, a tojás, a szója, az olajos magvak, a búzaliszt a leggyakoribb okozó. Az ételekre adott allergiás válasz nem mindig jelent elsődleges betegséget, gyakran ugyanis nyáron a keresztallergia okozza a panaszokat. Ez azt jelenti, hogy pl. egy kialakult pollenallergiában a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásakor enyhe allergiás tünetek – elsősorban szájnyálkahártya-viszketés – jelentkezhetnek.
A légúti allergének olyan reakciókat okozhatnak, mint az orr folyás-dugulás, tüsszögés, könnyezés, orr-, szem-, szájpadlás-, fülviszketés, kipirulás, légszomj, köhögés és a mellkasi feszülés.
Táplálékallergia esetén gyakori tünet a csalánkiütés, ill. a szövetek duzzanata, melyek jellemzően az étel elfogyasztása után rövid időn belül (percek alatt) jelentkeznek. Súlyos esetben akár anafilaxiás sokk is felléphet, ami kezelés nélkül halálos lehet. Ennek jelei az eszméletvesztés, nehézlégzés, fulladás, gyors, gyenge pulzus, erős hasfájás, hányás.
Forrás: Galenus