Támadnak a “szuper baktériumok”

Olyan “szuper baktériumok” fenyegetik az emberek egészségét, amelyekre nincs, vagy alig akad gyógyszer. Ezek a baktériumok ellenállnak az antibiotikumoknak és ellehetetleníthetnek olyan fontos orvosi beavatkozásokat, mint például a rákos betegek kezelése vagy a szervátültetések. Sőt könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva egy egyszerű tüdőgyulladásra sem lesz megfelelő gyógyszer. Az úgynevezett antibiotikum rezisztencia ellen a lakosság is sokat tehet, azzal, hogy felelősségteljesen alkalmazza az antibiotikumokat, pontosan betartva az orvos utasítását.

2015. november 18-án ismét megrendezik az Európai Antibiotikum Napot, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a globális közegészségügyi fenyegetést jelentő antibiotikum rezisztenciára, a helytelen és szükségtelen antibiotikum használat veszélyeire és az egyének, valamint az egészségügyi intézmények megelőzésben játszott szerepére és felelősségére. Idén először az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy teljes hetet szentel a témának: az Egyesült Államoktól Kanadán át Ausztráliáig átívelő kampánnyal igyekeznek erősíteni az antibiotikum rezisztencia elleni világméretű összefogást, miután idén májusban a WHO 68. Közgyűlésén elfogadták az „Antimikrobiális Rezisztencia elleni Globális Cselekvési Tervet”.

 

Nő az antibiotikum-felhasználás

Egy friss európai uniós jelentés szerint 2010 és 2014 között az Európai Unió tagállamainak többségében érzékelhetően nőtt az antibiotikum-felhasználás mind a lakosság körében, mind az egészségügyi intézményekben. Ez komoly problémát jelent, mivel az ellenálló baktériumok terjedésének fő oka a túlzott és helytelen antibiotikum használat. Aggodalomra ad okot a kutatás azon megállapítása is, mely szerint egy speciális baktérium, az ún. karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae (CPE) terjedése Európában jelentősen felgyorsult.

Míg 2013-ban csak 6 tagállam, addig 2015-ben már 13 tagállam számolt be ilyen esetről. A baktérium terjedése óriási közegészségügyi kockázatot jelent, mivel a karbapenem az egyik legerősebb használatban lévő antibiotikum, így ezekben az esetekben csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a betegek gyógyítására.

  • Az ellenálló baktériumok kialakulása természetes jelenség, de az antibiotikumok helytelen használata felgyorsítja ezt a folyamatot.
  • Az ún. multirezisztens (több gyógyszerrel szemben ellenálló) baktériumok a fertőzések számtalan formáját okozhatják: húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás, bőrfertőzés, hasmenés, véráramfertőzés.
  • Az ellenálló baktériumok miatt a gyakran alkalmazott gyógyszerek sokszor már hatástalanok.
  • Hatékony antibiotikumok nélkül az olyan életmentő orvosi kezelések, mint pl.: a sebészeti beavatkozások vagy a kemoterápia nem lehetségesek.

Az ellenálló baktériumok terjedésének megakadályozásában kulcsszerepe van a nemzeti járványügyi megfigyelő rendszereknek. Ebben a tekintetben Magyarország élen jár, hiszen hazánkban már 2006 óta kötelezően kell jelenteni az ellenálló baktériumok által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket, az ÁNTSZ pedig folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatokat.

Antibiotikumok: a felelős használat életeket menthet

Az ellenálló baktériumok terjedésének visszaszorítása közös felelősségünk. Az antibiotikumok nem gyógyítják a vírus okozta betegségeket, így a náthát és az influenzát sem. Csak akkor szedjünk antibiotikumokat, ha azt orvos írta fel, mindig fejezzük be a teljes kúrát, akkor is, ha már jobban érezzük magunkat és soha ne tegyük félre vagy adjuk oda a számunkra felírt antibiotikumokat másnak. A fertőzések megelőzésében a rendszeres kézmosásnak és személyes higiénének is kiemelkedő szerepe van.

Országos Epidemiológiai Központ