A 18-60 éves – tehát gazdaságilag aktív korú – lakosság 20 százaléka úgy gondolja, hogy az egészségügyi szűrés felesleges, a betegségek előbb-utóbb kiderülnek, igaz, a többség (63 százalék) ezzel ellenkező véleményen van. Az aktív korúak ugyancsak egyötöde nem is akar tudni arról, milyen betegsége van. A relatív többség (48 százalék) azonban e kérdésben sem dugná a fejét a homokba, az egészségpénztári tagok pedig különösen érdeklődnek esetleges betegségeik iránt, és sokkal tudatosabban járnak szűrésre, mint a tagsággal nem rendelkezők. Többek között ezek derülnek ki abból az egészségügyi szűréssel kapcsolatos reprezentatív felmérésből, amelyet a GKI Gazdaságkutató végzett el.

 

Legalább az ingyenes szűréseket ne hagyjuk ki

A szűrővizsgálatok elvégzése az egészségmegőrzés egyek alappillére. A méhnyakrák-szűrés a 25-64 éves nők számára háromévente, az emlőrák-szűrés a 45-64 éves nőknek kétévente, a tüdőszűrés 40 év felett mindkét nem számára évente biztosított. Az 50-70 év közötti férfiak prosztataszűrése a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti jelleggel működik. Az OEP ajánlása szerint csontsűrűség vizsgálathoz 65 éves kor felett kétévente, EKG-hoz, vérnyomásméréshez, valamint laborvizsgálathoz 5 évente férnek hozzá ingyenesen a biztosítottak.

 

Nem foglalkozunk eleget a megelőzéssel és a szűréssel

Az aktív korúakra reprezentatív felmérésben (37 százalékkal) relatív többségben vannak azok, akik úgy vélekednek, hogy sokkal többet kellene foglalkozniuk a megelőzéssel, szűréssel, de ehhez nincs elég idejük és információjuk. Az átlagnál relatíve jobban érzik a szűrés fontosságát az egészségpénztári tagok, a budapestiek, a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek. A felmérésben résztvevők fele szeretné, ha felajánlanák neki a kor és állapot szerint fontos vizsgálatokat.

A laborvizsgálat, az emlő- és méhnyakrák-szűrés népszerűsége nő, a fogászati, a tüdő- és a prosztatarák-szűrésé csökken

A 2013 végén elvégzett, és most kiértékelt felmérés szerint az adatfelvételt megelőző egy évben az aktív korúak 71 százaléka vett részt valamilyen szűrésen, tehát 8 százalékponttal kevesebben, mint az előző kutatás során, 2010-ben. A tüdőszűrésen való részvétel három év alatt némileg csökkent, míg az emlőrák-szűrés népszerűsége jelentősen (21,7 százalékponttal) emelkedett, és a laborvizsgálaton, valamint a méhnyakrák-szűrésen is többen jelentek meg, mint három évvel korábban. 2010-hez képest (6,6 százalékponttal) kevesebben voltak fogászaton, és (7,8 százalékponttal) visszaesett a prosztatarák-szűrés népszerűsége is.

Az egészségpénztári tagok jobban odafigyelnek

A felmérésből az is kiderült, hogy az aktív korú egészségpénztári tagok sokkal tudatosabban járnak szűrésre, mint a tagsággal nem rendelkezők, ők a TB-támogatott szűrések többségét rendre nagyobb arányban vették igénybe 2013-ban, mint három évvel korábban

Ha nem hívnak, nem megyünk

A felmérést megelőző egy év során az aktív korú lakosság 29 százaléka egyáltalán nem vett részt szűrővizsgálaton. 48 százalékuk ezt azzal indokolta, hogy nem hívta senki, 23 százalék pedig az időhiányra hivatkozott. 15 százalék szerint sokat kell várni a vizsgálat elvégzésekor, 5 százalékuknak pedig túl messzire kell utaznia ehhez. 7 százalékuk a vizsgálattól, 4 százalékuk a vizsgálat eredményétől fél, 5 százalék pedig azért nem vett részt, mert a szűrés pénzbe kerül.

Capital Communications