Még gyerek volt, amikor bedobták a mélyvízbe, a zenészekkel együtt élte az életét, „a felnőtt életét”. Neki az volt a játék, ami a felnőtteknek a munka, járni az országot, fellépni és szórakoztatni az embereket. Ez utóbbi a célja ma is, de mindez már tudatosan felépített, testileg, szellemileg és mentálisan is támogatott módon. Nem sír, nem nyavalyog, dolgozik keményen. Ő Radics Gigi.

Névjegy: Radics Georgina, művésznevén Radics Gigi magyar énekesnő, aki először a Megasztár 5-ben tűnt fel, ahol a legjobb 24-ből esett ki, majd a 2012-es Megasztár győztese lett.
Radics Gigire Michael Jackson producere, Quinci Jones is felfigyelt, majd a világhírű Montreux Jazz Festivalra meghívta énekelni. A világhírű producer a világ 5 legjobb hangja közé sorolta Gigit.
A Megasztár 6 óta több külföldi felkérése volt, így a 2013. augusztus 8-án megrendezett Milánói Szimfonikus Zenekar cseh karmestere meghívta rock dalokat énekelni, amellyel óriási sikert aratott.
2014-ben az énekesnő ismét bekerült az M1 A Dal 2014 eurovíziós nemzeti dalválasztó show elődöntőjébe, ezúttal Catch Me című dalával.
Radics Gigi elnyerte 2013-ban és 2014-ben az „Év női előadója” címet.

 

 

  • Fiatal vagy, mégis komoly szakmai pályafutást tudhatsz magadénak, hiszen hatéves voltál, amikor édesapád „felfedezett”. Mi történik akkor, amikor valakit „felfedeznek”?

Gigi: – Apukám vendéglátós zenész volt. Egyszer azonban kiderült, hogy a hangszálai nem bírják a megerőltetést, a füstöt – a hangja rekedtté vált – abba kellett hagynia az éneklést. Ekkor történt valami csoda: édesapám szomorúan zongorázott otthon, én pedig elkezdtem énekelni. Mintha az élet visszaadta volna az ő hangját nekem.

 

  • Ha édesapád akkor nem fedezi fel őstehetségedet, szerinted akkor is énekesnő lennél ma?

Gigi: – Nem, akkor biztosan nem. Nagyon fontos a családi háttér, amit én folyamatosan megkapok otthonról, szerencsémre. Fiatalságom ellenére már ért néhány csalódás szakmai téren, de a családom mindig mellettem állt. Nyolcévesen már zenekarral jártam az országot, gyakran ingyen is felléptem, hogy megismerjenek, illetve különböző tehetségkutató műsorokban is versenyeztem. A különös az volt, hogy nem értem el olyan sikereket, amit – úgy éreztem – megérdemelnék. A baj az lehetett, hogy kicsi lányként például Cserháti Zsuzsa dalokat énekeltem és nem értették az emberek, a zsűri sem, hogyan tud egy gyerek azonosulni ezekkel a mély érzésű dalokkal.

  • Lehet, hogy a te lelked sokkal érettebb, mint az életkorod?

Gigi: – Valamiben igen, valamiben nem.

  • Miben nem?

Gigi: – Nagyon ragaszkodom a családomhoz.

Sárdi Mariann: – Volt egy terv, hogy Gigi menjen fél évre külföldre nyelvet tanulni, de ő nem ment el a családja nélkül.

  • Az egyedülléttől félsz?

Gigi: – Lehetséges, annyira megszoktam a szeretteim közelségét, hogy nehezen boldogulok nélkülük. Bár, egy egyedül töltött délután remek alkalom arra, hogy főzzek valamit, mire hazajönnek.

  • Szeretsz főzni?

Gigi: – Állítólag jól főzök! Amíg nem kell minden nap főzni, addig jó játék, addig nem munka.

  • Apropó munka: neked az éneklés munka? Erről ábrándoztál gyerekkorodban?

Gigi: – Nem, semmiképpen nem érzem munkának. Egyébként erről álmodoztam, de a valóság túlszárnyalta az álmaimat és azt sem gondoltam, hogy ennyire kemény lesz. Bár, én már kiskorom óta a zenész világban élek és nekem ez a természetes közegem. Sosem hiányzott az, hogy a barátaimmal „lógjak” valahol. Igazából nem is tudtam, milyen lehet a külvilág, hiszen a zenészélet más, mint a hétköznapi lét.

Sárdi Mariann: – Gigi megszokta, hogy mindig idősebb zenészekkel dolgozik, így nehezebben igazodik el a maga korosztályában, hiszen az élete másképpen alakult. A Magneoton kiadónál dolgoztam a férjem, Joós István mellett, aki sokat mesélt Gigiről és az apukájáról, aztán a Megasztár után „megkaptuk” egymást, így lettem az ő menedzsere, miután a férjem ajánlotta őt, hiszen már gyerekkora óta kiemelkedő és érett tehetségnek tartotta Gigit. A dalszövegeit is a férjem írja, amiket Gigi, az édesapja és Kardos Norbi zenésítenek meg.

  • Amikor Budapestre költöztetek, kicsit kinyílt a világ?

Gigi: – Igen, bár főleg anyukámnak volt nehéz megszokni az új környezetet. Apukám annak idején a Megasztár házba is beköltözött velem, ő és az öcsém kevésbé viselte nehezen a költözést, az új életet.

  • Édesapád nagy mentorod.

Gigi: – Rendkívül fontos a véleménye, mert tudom, hogy mindig őszinte hozzám, ő a legnagyobb kritikusom illetve az öcsém, aki nagyon kemény. Szerencsémre a családomon kívül mellettem van Mariann, aki kiváló ember és kiváló menedzser.

  • A próbatételeket, a harcokat úgy fogadod, hogy „majd én megmutatom”?

Gigi: – Abszolút, az első Megasztárnál nem voltam csalódott, próbálkozásnak éreztem. Lelkileg érintett nehezebben a Megasztár 5: feltettem magamnak azt a kérdést, hogy „kell ez nekem?” Szerencsére hamar túlteszem magam a pillanatnyi bizonytalanságokon, és továbblépek, bírom a megpróbáltatásokat, pozitívan állok a kihívások elé. Nem vagyok az a „hisztis” fajta, tudom, hogy mi a dolgom és boldogan teszem azt. Néha előfordul, hogy fáradtabb vagyok, de ennyi, másnap újra kezdem. Ez nem is munka számomra, hiszen ez az életem.


Sárdi Mariann
: – Nagyon nagy alázat van Gigiben, a szakma, a világ iránt. Azt hiszem, nem is jó, ha valaki burokban él, hiszen meg kell, hogy tapasztalja a különböző élethelyzeteket ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, fejlődni.

  • És a nagy siker? A Megasztár 6-ban elsöprő sikered volt, ezt hogyan élted meg?

Gigi: – Amikor a győzelem után hazaértem, rengetegen vártak otthon a rokonaim, mindenki közös fotót akart. Nehezen emésztettem meg, hogy mi változott bennük, hiszen én ugyanaz a lány maradtam, aki azelőtt voltam.

  • De számukra akkor megszületett egy fölfedezett sztár.

Gigi: – Voltak olyan osztálytársaim, akik nem kedveltek előtte, aztán a Megasztár után már másképpen közeledtek felém. Nehezen viselem a képmutatást.

Sárdi Mariann: – Ilyenkor az embernek hirtelen nagyon sok barátja lesz, ezt jól kezeli Gigi, hiszen emberismerettel és fegyelmezettséggel is rendelkezik. Gigi nem botrányhős és nem celeb! Keményen és kitartóan dolgozik, küzd zokszó nélkül, és mindig mosolyogni látom.

  • A rajongók sokszor csak a csillogást látják egy ismert ember életéből, azonban a teljesítmény mögött kőkemény munka van.

Gigi: – Ez így van! Régebben én is azt hittem, hogy csak a ragyogás van, de ma már pontosan tudom, mi van a háttérben, és hogy mennyire összetett ez a munka. Például, nem mindegy, hogy az ember hogy áll ki a színpadra: duci kislány voltam, sokat tettem azért, hogy lefogyjak. Édesanyám kiválóan süt-főz, így nehéz küzdelem volt, a harc a kilókkal.

Sárdi Mariann: – Gigi őstehetség, a sikerhez azonban nagyon sok dolog kell. Nem a zenei része a nehéz számára, hiszen az megadatott neki, hanem a világot kell kinyitni számára. Mentálisan kell edzeni őt, hogy szárnyakat kapjon és repülhessen. Kiváló és világhírű szimfonikus zenekarokkal énekelt már Gigi, részt vett Havasi Balázs koncertjén, minőséget adnak a fellépései. Ismét feléled az István, a király, ahol Gigi Réka szerepét kapta. Azt hiszem, ez nagyon komoly dolog! Jól áll neki a színpad, hiszen a „Játékkészítőben” is remekül helytállt. De ez állandó felkészültséget és gyakorlást kíván. Gigi különös sorsú lány, jó lenne ezt színpadon is megmutatni, kicsit talán több prózával, hiszen nagy kincs van a birtokában.

  • Miről álmodsz még Gigi?

Gigi: – Merni kell nagyot álmodni, azt mondják, és ezt hiszem én is. Annak idején Endrefalván álmodoztam kislányként, hogy egyszer híres énekes leszek. Most Budapesten élek és az álmaim tovább élnek a szép jövőről, sorsról, a zenéről, amiben hiszek.

  • Családcentrikus ember vagy, te is szeretnél majd családot, gyerekeket.

Gigi: – Nem vagyok az a fajta lány, akit csak a karrier tart lázban. Azt hiszem, szükség van a háttérre, hiszen a nagy világsztároknál is megfigyeltem, hogy a túlzott karrierizmus magányossá teszi az életüket, szükség van a családra. Nem lehet csak az egyik oldalt vagy csak a másik oldalt építeni, meg kell találni az arany középutat mindenben. Szeretnék majd gyerekeket, családot, persze pár év múlva.

  • Boldog ember vagy?

Gigi: – Igen, álmaimban nem is képzeltem, hogy ennyire színes az élet. A valóság sokkal több, mint amit reméltem eddig.

 

 

Szarvasházi Judit –Vészabó Noémi