Fotó: gettyimages.com

A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.

A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.

Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.

Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.

Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.

Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.

 A zöldhályog erős családi halmozódást mutat

A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.

Fotó: 123rf.com

Ne várja meg, amíg tüneteket okoz!

A glaukóma kezdeti állapotban nem okoz tüneteket, ám a romlás ilyenkor már megkezdődött. Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg csak akkor keres fel szakembert, amikor a látótér és a látás romlása már olyan mértékű, hogy az zavarja a mindennapi életben. Fontos megérteni, hogy ez nem a kívánatos eljárás, hiszen a már kialakult látásromlás vissza nem fordítható. A kezelés a további romlás ellen irányul. Így a beteg a legjobb esetben is olyan látással kell, hogy leélje az életét, amilyennel az első szemorvosi viziten megjelent.

Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a zöldhályog irányú célzott szűrés, melynek során a glaukóma még korai állapotban, a panaszok megjelenése előtti stádiumban felfedezhető. Ez különösen azoknak ajánlott, akik rizikócsoportba tartoznak.

“Amennyiben valakinek a családjában előfordult már zöldhályog (glaukóma), nagyon fontos, hogy az illető rendszeres, célzott glaukóma szűrésen vegyen részt akkor is, ha semmilyen panasza nincs! Így idejében kiszűrhetőek az elváltozások, és a terápia, mellyel megakadályozható a további látásromlás, azonnal megkezdhető”– hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája.

Miből áll a zöldhályog szűrése?

A zöldhályog irányú célzott kivizsgálás (szűrés) több vizsgálatból tevődik össze:

Réslámpás szemvizsgálat: minden szemészeti vizsgálat része, melynek során különböző nagyításokban a szem szinte minden rétege megvizsgálható. A réslámpás vizsgálat teszi lehetővé a zöldhályog szemen belüli kockázati tényezőinek az észlelését.

Szemfenéki vizsgálat: a látóidegfő, a sárgafolt (makula), a retinán futó erek és retina (ideghártya) állapotának vizsgálata. A glaukóma okozta idegsejtveszteség is ezzel a vizsgálattal diagnosztizálható. A szemfenék vizsgálata nem alkalmas a károsodás mennyiségi jellemzésére, és a károsodás fokozódásának megmérésére. A mennyiségi méréshez OCT vizsgálatra és látótérvizsgálatra van szükség.

OCT vizsgálat (optikai koherencia tomográfiás vizsgálat): az OCT vizsgálat és az OCT angiográfiás vizsgálat, melyekkel a retina (ideghártya) keringését vizsgáljuk és mérjük, nem invazív, kellemetlenséggel nem járó magas technikai szintet képviselő műszeres vizsgálatok. Segítségükkel a retina (ideghártya) rétegenként vizsgálható, és a károsodás mérhető. A mérés későbbi összehasonlításra is alkalmas, így a betegség stabilitása vagy előrehaladása objektíven, korán és nagy pontossággal meghatározható.

Látótérvizsgálat: a látótér az a terület, melyet, ha egy pontra nézünk, egy szemmel egyszerre belátunk. A látótér vizsgálata a vizsgált személy visszajelzésein alapuló, nem invazív, nem kellemetlen számítógépes műszeres vizsgálat. A látótér vizsgálata során pontos képet lehet kapni arról, hogy van-e fényérzékelés csökkenés a látótér különböző részein. A látótérvizsgálat a korai, a beteg által még nem is észlelt fényérzékenység csökkenést is kimutatja, így a célzott kivizsgálás fontos része.

A szemnyomás mérése: a szemnyomás jelentős emelkedése a zöldhályog számos típusára nézve fontos kockázati tényező. Ezért a szemnyomás szakmailag korrekt mérése mind a célzott kivizsgálás során, mind a zöldhályogos beteg tartós gondozás során elengedhetetlen. A szemnyomás korrekt mérése nem minden szemen egyszerű, és számos olyan szemnyomásmérő eszközt is használnak a szemészeti rendelőkben világszerte, amik a szemek egy részében súlyosan téves mérési eredményt adnak. Fontos tudni, hogy önmagában a szemnyomás mérésével zöldhályogot diagnosztizálni nem lehet.

Összességében – hangsúlyozza Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája-, egy korrekt glaukóma irányú célzott kivizsgálás legalább 1 órát vesz igénybe. Az ennél lényegesen rövidebb vizsgálatok gyakran vezetnek mind téves pozitív kórisméhez (egészséget szemet nyilvánítanak zöldhályogosnak), mind téves negatív eredményhez (a már kialakult zöldhályog felfedezetlen marad). Amennyiben a zöldhályog megléte bebizonyosodik, úgy a megfelelő, személyre szabott kezelést mielőbb meg kell kezdeni, hogy megakadályozzuk a további látásromlást!

Forrás: Szemészeti Központ