A késő romantika gazdag hangzásvilága és a modern zene merész kísérletei kerülnek a középpontba a Concerto Budapest november 28–29-i, „Volt egyszer egy 20. század…” című fesztiválján. Keller András vezényletével a hétvége négy koncertje a Zeneakadémián a századforduló és a 20. század eleji Bécs zenei forradalmának világába vezet, olyan kiváló művészek közreműködésével, mint Alina Ibragimova, Michael Barenboim, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Fenyő László, Kokas Dóra és Pasztircsák Polina, valamint a Keller Quartet és a Chaos Quartet.
Új fesztivál a bécsi modernizmus jegyében
A Concerto Budapest népszerű tematikus fesztiváljai, a Magyar Kincsek Ünnepe, a Mozart-nap és A Hallgatás Napja mellé új sorozat társul. A „Volt egyszer egy 20. század…” abba a pezsgő szellemi közegbe kalauzol, amelyben Schönberg, Berg és Webern új hangzásokat és zenei megoldásokat keresett, miközben Mahler és Korngold művészetében tovább élt a késő romantika hagyománya. A fesztivál koncertjei érzékletesen mutatják meg, hogy a korszak kiemelkedő komponistái miként nyitottak új utakat a zeneszerzésben.
A kamarazene új hangjai
A fesztivál nyitókoncertje november 28-án, szombaton 15 órakor a Zeneakadémia Solti Termében három zenei univerzumot állít egymás mellé.
Elsőként Korngold 1930-as virtuóz szvitje hangzik el, amelyet két hegedűre, csellóra és balkezes zongorára írt Paul Wittgenstein osztrák zongoraművész felkérésére, aki az első világháborúban elveszítette jobb karját.
Ezután Schönberg 1906-ban komponált 1. kamaraszimfóniájának Webern által 1922–1923-ban készített átirata következik. A kisebb együttesre, fuvolára, klarinétra, hegedűre, csellóra és zongorára hangszerelt változat új megvilágításba helyezi a modernizmus e fontos alkotását.
A koncert Berg Wozzeck című operájának részleteivel zárul. Az 1925-ben bemutatott mű kamaraváltozatát 2010-ben Alexei Grotz orosz zeneszerző készítette el zongorára, vonósötösre és nagybőgőre. Az eredeti mű vokális szólamait az átiratban a vonós hangszerek szólaltatják meg.
A koncerten Abouzahra Amira, Abouzahra Mariam és Környei Zsófia hegedűművész, Fenyő László és Kokas Dóra csellóművész, Kaczander Orsolya fuvolaművész, Klenyán Csaba klarinétművész, valamint Dani Imre és Kiss Péter zongoraművész lép színpadra a 2019-ben Bécsben alakult, kísérletező szellemű Chaos Quartet közreműködésével.
A zene új dimenziói
November 28-án 19.30-kor a Zeneakadémia Nagytermében négy olyan meghatározó mű hangzik el Keller András vezényletével, amelyek a zenei hagyomány és a modernizmus különböző arcait mutatják meg.
A koncert Webern Bach-átiratával, a Musikalische Opfer című gyűjtemény hatszólamú fúgájának 1935-ös hangszerelésével kezdődik. Webern a zenei szólamokat apró részletekre bontotta, és különböző hangszerek között osztotta szét őket, így a hangszínek segítségével tette érzékelhetővé a mű szerkezetét.
Ezt követi Webern 1913-ban komponált Öt darab zenekarra című műve. A rendkívül tömör kompozícióban tizenhét hangszer szólal meg. A dallam hangjegyről hangjegyre vándorol egyik instrumentumról a másikra, különleges hangszínvilágot teremtve.
Végül Berg utolsó művét, az 1935-ben komponált, „Egy angyal emlékének” ajánlott hegedűversenyt hallhatjuk. A személyes gyászt megidéző mű a fájdalomtól a földöntúli reményig jut el. A hegedűszólót a világszerte elismert művésznő, Alina Ibragimova játssza.
A koncert fináléjában Mahler 1899–1900-ban komponált 4. szimfóniája szólal meg. Ez a zeneszerző egyik legderűsebb, klasszicizáló hangvételű műve, amely A fiú csodakürtje című népköltészeti gyűjteményre épül. Utolsó tétele a mennyei boldogság gyermeki képét idézi meg Pasztircsák Polina Liszt-díjas szoprán közreműködésével.
A késő romantika intim pillanatai
A „Volt egyszer egy 20. század…” harmadik koncertje november 29-én, vasárnap 11 órakor, a Zeneakadémia Nagytermében a századforduló zenei világának lírai oldalát mutatja meg.
A nyitódarab Webern Langsamer Satz című, 1905-ben komponált műve, amely egy szerelem hatására született. Érzelmes zenéje a késő romantika világát idézi; az atonális zene egyik meghatározó alakja itt még hagyományosabb zenei nyelvet használ. A művet a világ legrangosabb koncertpódiumainak állandó vendége, a virtuóz Keller Quartet adja elő.
Ezután Berg Adagiója következik, amely a szerző 1923 és 1925 között született kamarakoncertjének lassú tétele. A hegedűre, zongorára és fúvósokra írt műrészlet a Szerelem alcímet viseli. Bár a dodekafónia technikáját alkalmazza, erőteljes líraiság és romantikus érzelmesség jellemzi.
Mahler a-moll zongoranégyeséből egyetlen tétel maradt fenn. A zeneszerző még a bécsi konzervatórium hallgatójaként, 1878 körül írta e sötétebb hangvételű művet, amely már előrevetíti későbbi alkotásainak világát.
A koncertet a késő romantikus kamarazene egyik kiemelkedő darabja, Schönberg 1899-ben írt Verklärte Nacht (Átszellemült éjszaka) című vonósszextettje koronázza meg, mely egy pár éjszakai sétáját és megrendítő vallomását formálja zenévé.
A hangversenyen Alina Ibragimova hegedűművész, Kokas Dóra csellóművész, Klenyán Csaba klarinétművész és Berecz Mihály zongoraművész működik közre a Keller Quartet mellett.
Hegedűversenyek találkozása
A fesztivál zárókoncertjére november 29-én 19.30-kor kerül sor a Zeneakadémia Nagytermében. Keller András vezényletével elsőként Webern 1908-ban alkotott Passacagliája szólal meg. A barokk variációs formát követő nagyzenekari kompozíció még a késő romantika, Brahms és Mahler hatását tükrözi.
Ezután Korngold 1945-ben befejezett D-dúr hegedűversenye hangzik el. A 20. század egyik legnépszerűbb késő romantikus versenyműve a dallamosság, a virtuozitás és a gazdag zenekari hangzás ünnepe. A szimfonikus filmzene elismert mestere saját kísérőzenéiből is merített hozzá témákat, így műve különleges kapcsolatot teremt a bécsi zenei hagyomány és Hollywood zenei aranykora között.
A koncertet Schönberg 1936-ban írt hegedűversenye zárja. Az intenzív és drámai dodekafon műben a szerző új szerkezeti és kifejezési lehetőségeket keresett. Rendkívüli nehézsége miatt ritkán hallható a koncerttermekben.
A két versenymű szólistái világhírű művészek: Korngold darabját a Kossuth- és Liszt-díjas Baráti Kristóf, Schönberg művét Michael Barenboim szólaltatja meg.
A modern zene születésének ünnepe
A „Volt egyszer egy 20. század…” négy koncertje a modern zene születésének izgalmas korszakát idézi meg, amikor a késő romantika hagyománya és érzelmi gazdagsága találkozott a formabontó zenei gondolkodással. Keller András, a Concerto Budapest művészei és a fesztivál nemzetközi hírű vendégszólistái olyan műveket mutatnak be, amelyek merész hangzásukkal és kifejezőerejükkel ma is elevenen hatnak.
Jegyek és részletek: concertobudapest.hu
Forrás: hegedusanna.hu