A különböző felmérési adatok alapján úgy tűnik, hogy a rhinitis előfordulási gyakorisága nagyobb a városi környezetben élő embereknél (kb. 20%), mint a vidéken élők között (kb. 10%).

A betegség előfordulási gyakorisága rohamosan emelkedik, aminek az oka nem tisztázott, de feltehetően szerepet játszik benne a fokozódó levegőszennyezettség. Bár felszínesen nem egyszer úgy tűnhet, mintha a beteg egyik náthából a másikba esne, a tünetek hátterében általában allergia áll.

Mit nevezünk allergiának?

Az allergia voltaképpen a szervezetet a kórokozók és különféle testidegen anyagok ellen védő immunrendszer túlérzékenységi reakciója. A betegséget kísérő tünetek igen kellemetlenek (orrviszketés, tüsszögés, vízszerű orrfolyás, szemviszketés, gyakran orrdugulással kísérve, garat- és hallójárat-viszketés) és kínzóak, amelyek jelentkezhetnek időszakosan (szénanátha a pollenszezonban) és fennállhatnak akár az egész év folyamán is.

Az allergiának számos fajtája van. Ide sorolják például a (fa-, fű-, virágpollen) pollenallergia okozta szezonális allergiát (szénanátha), és a folyamatosan, évszaktól függetlenül is fennálló perenniális allergiát, melynek kiváltói az atkák, az állati szőrök és a penészgombák.

Jelenleg még nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy egyesek miért lesznek allergiások, míg mások, akik ugyanott és nagyjából ugyanúgy élnek, egészségesek maradnak. Az allergia bármely életkorban kialakulhat, és ha nem is „nőhető ki”, de időskorban a panaszok gyakran enyhébbekké válnak.

Az allergia tüneteit az váltja ki, hogy a szervezet valamilyen, az emberek túlnyomó többsége számára teljesen ártalmatlan anyagban, például virágporban vagy állati szőrben/szőrön jelen lévő anyagokra ellenanyag termelésével válaszol. Az allergiát kiváltó anyagot szaknyelven allergénnek, az ellenanyagot pedig antitestnek nevezik. Az allergén és az antitest szervezetbeli kölcsönhatása folyamán olyan anyagok – egyik ilyen legismertebb anyag a hisztamin szabadul fel, amely az ismert, előbb felsorolt tünetek kialakulásához vezethetnek.

Szezonális allergének

A szezonális allergiás rhinitist, más néven szénanáthát pollenallergia okozza. Kora tavasszal, amikor a természet életre kel, a fák, bokrok pollenjei megjelennek a levegőben. Ez sokak számára a szénanátha időszakának beköszöntét jelenti. A fák után nyáron a pázsitfüvek és a gyomok kezdik szórni pollenjüket, majd augusztusban, illetve kora ősszel ismét a gyomok, főként a parlagfű (téves nevén vadkender) okoznak tömeges allergiás megbetegedéseket.

A panaszokat jelentősen befolyásolják az éghajlati viszonyok. Az enyhe, csapadékos tél és a meleg, nedves tavaszi időhatására a fák hamarabb kezdik a szélbe szórni pollenjeiket, míg a száraz, hideg téli időjárás késlelteti a fák virágzásának kezdetét. A tavaszi és a nyári esők a virágporszemcsék levegőből történő kimosásával rovod ideig enyhíthetik a szénanáthás panaszokat, míg a meleg, száraz, szeles időjárás viszont azokat súlyosbíthatja. A pollenexpozíció megszűntével a légúti gyulladás rendeződik, a fokozott érzékenység átmenetileg kialszik, és a beteg fizikai terhelhetősége helyreáll.

A levegő pollenkoncentrációját az USA-ban 1916-tól mérik, míg hazánkban csak az utóbbi években állítottak fel pollenszámláló berendezéseket, melyek adatait a napilapokban, a rádióban és a tévében is közzéteszik. A pollenszám meghatározása hasznos a pollenszezon kezdetének és intenzitásának előrejelzésében, valamint annak tisztázásában, hogy bizonyos időjárási tényező(eső, szél, hőmérséklet, páratartalom stb.) hogyan befolyásolják a levegővirágpor-tartalmának alakulását. A klinikai vizsgálatok szerint a tünetek súlyossága és a szükségessé váló gyógyszerelés egyértelmű összefüggést mutat a levegő pollenkoncentrációjával.

Bár az allergiás betegségekben adott gyógyszerek nem gyógyítják meg az alapbetegséget, a tünetek csökkentésével és mérséklésével jelentősen javíthatják a beteg életminőségét. A szezonális allergiás rhinitis (szénanátha) kezelésének alapja elsősorban a gyógyszeres terápia. Az allergiás betegségekben a beteg állapotának mérlegelése alapján az orvos többféle gyógyszer közül rendelhet, illetve a megfelelő terápia kiválasztásánál a kezelőorvos a betegre jellemző egyedi szempontokat is mérlegeli. Ilyen szempont lehet például a beteg kora, állapota, fennálló egyéb (lehetséges) betegségei vagy társbetegségek (pl. asztma) jelenléte.

Bizonyos gyógyszeres terápiák szignifikánsan növelhetik az allergiás rhinitisben szenvedő beteg életminőségét, növelik munkaképességét és a mindennapi aktivitást is.

[forrás: Galenus]