Az anyagcserefolyamatok megfelelő működéséhez elengedhetetlen a jól hidratált közeg, ezért a folyadékfogyasztás kiemelt szerepet játszik. A bevitt folyadék legelsősorban víz, csapvíz, ásványvíz, tisztított víz, cukrozatlan gyümölcstea formájában kerüljön be a szervezetbe, kerülendőek a cukros üdítőitalok, és az alkohol is.
A pajzsmirigybetegségek önmagukban nem tartoznak a klasszikus értelemben vett szénhidrátanyagcsere-zavarok közé – mint amilyen a diabétesz, vagy az inzulinrezisztencia-, ugyanakkor a pajzsmirigy működési zavarai szorosan összefügghetnek a szénhidrátanyagcsere állapotával, és közvetett módon befolyásolhatják is azt. Így ennek értelmében lényeges, hogy a szénhidrátbevitel mennyisége és minősége is megfelelő legyen az étrendben. Érdemes inkább a komplex, lassabban felszívódó szénhidrátokat fogyasztani (pl. teljes értékű gabonák, alternatív gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek), amelyek fogyasztásával csökken a vércukorszint ingadozásának mértéke. A komplex szénhidrátokban gazdag élelmiszerek rosttartalma magasabb, a megfelelő rostbevitel pedig segít fenntartani a bélflóra egyensúlyát is, így támogatja az immunrendszert. (1) A teljes értékű gabonák preferálása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a megfelelő mértékű – az ajánlásoknak megfelelő – napi 4-500 gramm zöldség-gyümölcsfogyasztást sem, lehetőleg gyakrabban választva a szezonális alapanyagokat, annak tudatában, hogy néhány zöldség nyers állapotában göbképző tulajdonsága miatt kerülendő.
Az ideális minőségű zsír(sav)bevitel támogatja a megfelelő hormontermelést és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) jó felszívódását is. Különösen fontosak az egyszeresen, és a többszörösen telítetlen zsírsavak, például az olívaolaj, repceolaj, vagy a lenmagolaj, a zsírosabb halak, például lazac, és az olajos magvak, mint a lenmag, és dió fogyasztása. Az étrend így kedvező irányba befolyásolhatja a vérzsírértékeket, ezáltal csökkentve a magas koleszterinszintet is.
A pajzsmirigy egészségét támogató étrendben a fehérjebevitel szintén kiemelt szerepet játszik, mivel a pajzsmirigyhormonok egyik fő alkotóeleme a tirozin nevű aminosav. A fehérjehiány rontja a T4, T3 hormonok termelődését és átalakulását. Az állati eredetű fehérjék megfelelő számban, és arányban tartalmazzák az összes aminosavat, azaz fehérje építőkövet, többek közt a tirozint is, de egy ideálisan összeállított növényi étrend sem eredményez aminosavhiányt. (2)
A pajzsmirigybetegségek gyakran – ám nem minden esetben – járnak testtömegváltozással, hízással, vagy akár fogyással is. Érdemes az optimális testtömeget, és ideális zsír-izomtömeg arányokat elérni, egy vegyes, változatos, kiegyensúlyozott, ideális makro- és mikroelemeket tartalmazó, lehetőség szerint egyénre szabott diéta megvalósításával, dietetikus szakember segítségével.
Felhasznált irodalom
- Fu J, Zheng Y, Gao Y, Xu W. Dietary Fiber Intake and Gut Microbiota in Human Health. Microorganisms. 2022;12. doi: 10.3390/microorganisms10122507
- Kubányi J MSc, Szűcs Zs MSc Növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélése (állásfoglalás). 2019. [Internet], elérhető: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2019/10/novenyi-alapu-etrendek-taplalkozastudomanyi-megitelese_allasfoglalas_mdosz_2019.pdf
Forrás: MDOSZ