Világszerte 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több, mint 5 millió ember halálát okozza évente. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) arra szólítja fel a dohányzás rabjait, hogy a mai naptól kezdve függesszék fel káros szenvedélyüket. Szombaton van a Nemdohányzók Világnapja.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nyilvántartott adatok szerint a dohányzás több embert öl meg, mint az alkohol, a különböző balesetek, a kokain és az AIDS együttvéve.

A WHO előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében. Jelenleg, hozzávetőlegesen egy Finnországnyi, azaz mintegy  5 millió  ember veszti életét e káros szenvedély miatt. Ez azt jelenti, hogy 6 percenként esik valaki áldozatául a dohányzásnak.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége

  • A világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik nap mint nap. 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka dohányzik. A férfiak körében fokozatosan csökken a nikotinfüggők aránya, a nők viszont egyre többet cigarettáznak.
  • Magyarországon évtizedek óta kiemelkedően magas az egy főre jutó cigarettafogyasztás. Az 1990-es évektől, az átlagot tekintve, még ma is a világ vezető dohányfogyasztói közé tartozunk, noha a legutóbbi idők rendelkezései miatt a cigarettafogyasztás csökkenésnek indult.

Hazánkban évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor közel 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát – az Egyenlítő hosszának 48-szorosát – füstölnek el évente.

  • Felmérések szerint a  dohányzás felel a tüdőrákos halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, valamint a koszorúér-betegségeknek mintegy 30 százaléka írható a füstölgés számlájára.
  • Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. 10 középiskolásból pedig 7 már kipróbálta a dohányzást. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást és minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.
  • Sajnálatos módon a kismamák körében is sokan dohányoznak, nem számolva a korai és késői következményekkel. Már az is sokat jelentene a magzat és az anyuka egészsége szempontjából, ha a terhesség ideje alatt hagynának fel a cigarettázással.

A füstölgés a szívre is nagyn veszélyes

A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mivel a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett  plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, infarktust és  hirtelen szívhalált – hívja fel a figyelmet dr Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

10 évet nyer, aki időben leszokik

A felmérések szerint a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától,  azonban nagyon sokan feladják a leszokási próbálkozásokat, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania  a káros szenvedélyről.
A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik, annál a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye csaknem olyan, mintha soha nem dohányzott volna.

20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre és már egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata. 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 füstmentes hónap után a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. Nagyjából 10 év elteltével jutunk el oda, hogy az „egészség-profilunk” megegyezik egy soha nem dohányzóéval.- fejezte be gondolatait az MKT elnöke.

Nemdohányzók Világnapja

Május 31-e a Nemdohányzók Világnapja, melyet azzal a céllal hívott életre az az Egészségügyi Világszervezet (WHO/) 1987-ben, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

 

Egy biztos, mindenkinek, dohányzóknak és nemdohányzóknak egyaránt, közösen kell fellépniük, s  mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megálljt intsenek az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek, szem elött tartva, hogy tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.

Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább május 31-én  ne gyújtson rá, s ha teheti akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének,  hiszen minden egyes cigarettának egészségkárosító hatása van. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait.

diamondagency