Fotó: gettyimages.com

C- és D-vitamin, cink, réz… A megfelelő immunfunkciók fenntartásához és javításához szükséges vitaminokról, ásványi anyagokról, nyomelemekről gyakran esik szó napjainkban. Hiszen a kórokozókkal, a fertőző betegségekkel szembeni immunerősítés, a védettség kiemelt jelentőségű a jelenlegi, példátlan járványhelyzetben.  De immunválaszunk optimalizálása érdekében elegendő lehet-e a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, vagy szükségünk van-e étrend-kiegészítőkre?

Étrend-kiegészítők és egyéni igények

E kérdés kapcsán felmerül a probléma: vajon elfogyasztott ételeink megfelelnek-e táplálkozási szükségleteinknek? Ha betegség nem áll fenn, ezen szükségletek kielégítése változatos és kiegyensúlyozott étrend követése útján általában lehetséges, amennyiben megfelelő fizikai aktivitás társul hozzá. Étrend-kiegészítő szedése ilyen esetben nem szükséges. A valóság azonban sajnos azt mutatja, hogy ezt a “változatos és kiegyensúlyozott étrendet” sokunk nem követi.

Továbbá még mindig vannak hiányosságok az ilyen étrend helyes meghatározását illetően, ugyanakkor a tápanyag-szükségleteket az átlag alapján értékelik. Márpedig minden embernek különböző táplálkozási igényei vannak többek közt életstílusától, életszakaszától, egészségi állapotától függően.

Így pl. figyelembe kell venni a bél asszimilációs képességét, amely az életkor előrehaladtával változik, és egyes kórképeket is. Számos ilyen tényező miatt elmondható, az egyéni igények kielégítéséhez többnyire nem elegendő a kiegyensúlyozott táplálkozás.  Ilyenkor „lép közbe” a táplálék-kiegészítő…

A tápanyaghiányok azonosítása 

Abban az összefüggésben, hogy a tápanyaghiányok elkerülésére a kiegyensúlyozott étrendé legyen az elsőbbség, az étrend-kiegészítőknek a táplálkozás optimalizálására kell irányulniuk. Az ideális megoldás ezen hiányok azonosítása, majd az annak megfelelő, eseti kiegészítés inkább, mint a „minden egyben”” jellegű vitamin-ásványi anyag keverékek igénybevétele. Az ilyen típusú étrend-kiegészítőkben gyakran nem elégséges az összetevők adagolása, és a társítások kevés szinergiahatást (többleteredményt) mutatnak.

Az immunitást támogató, főbb mikrotápanyagok és az étrend-kiegészítés 

C-vitamin: növeli a fehérvérsejtek számát

Ezt az antioxidáns hatású vitamint sokszor spontán társítjuk a fertőző betegségek – köztük a koronavírus okozta megbetegedés – elleni védekezéshez. Hiszen a C-vitaminnak többek közt kulcsfontosságú „küldetése” van az immunrendszer működtetésében, nevezetesen a kórokozókkal szembeszálló fehérvérsejtek védelmi funkciójának optimalizálásában. C-vitaminban gazdagok pl. a különböző citrusfélék, a sárga paprika, paradicsom, spenót, zöldsaláta, csipkebogyó, karfiol, illetve a káposztafélék…

Fotó: gettyimages.com

– Szükséges-e étrend-kiegészítőként szedni?

A C-vitamint a szervezet nem képes előállítani, ezért pótlása a megelőzés terén különösen értékes azon személyek számára, akiknek bizonyos okokból C-vitamin hiánya van. Ők a leggyakrabban kevés friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, vagy dohányoznak, idősek, illetve krónikus gyulladásban szenvednek.

Emellett azoknak is szükségük van rá, akik jelentős oxidatív stressznek (a szabadgyökök sejtkárosító hatásának) vannak kitéve, pl. intenzíven sportolnak. Az első reflex természetesen a friss zöldség-gyümölcs fogyasztás növelése – lehetőleg nyersen, mert a C-vitamin nagyon érzékeny a hőre. Mégis, a táplálék-kiegészítés hasznos lehet, ha jól választunk. Részesítsük előnyben a C-vitamin olyan alapvető formáit tartalmazó készítményeket, mint pl. a nátrium- vagy kalcium-aszkorbát, illetve az aszkorbinsav.

Az acerola kivonatot és C-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő tabletta is jó megoldás lehet. Szedjünk belőle napi 500 mg és 1 gr közötti mennyiséget, több adagra elosztva, mert a bélben egyszerre 200 mg-nál több nem szívódik fel. Kerüljük viszont a C-vitamint vassal társító termékeket: feleslegben káros lévén, a vas csak bizonyított hiány esetén szedhető. 

D-vitamin: véd a légúti fertőzések ellen

A D-vitamint elsősorban a bőr szintetizálja a nap ultraibolya (UV-B) sugarai hatására, továbbá kisebb mértékben az étellel juttatjuk be a szervezetünkbe. (D-vitaminban bővelkednek pl. a zsíros halak, a tojássárgája, a tej, a dúsított gabonafélék, a borjúmáj… Ez az esszenciális vitamin immunmoduláló szerepet játszik; elsőszámú előmozdítója az immunműködés optimalizálásának. 

– Szükséges-e étrend-kiegészítőként szedni?

Az időskor mellett más, D-vitamin hiányra hajlamosító tényezők is azonosíthatók. Ilyenek pl. a napfényhiányos, téli időszakok, a kevéssé napos régiók, a szabadban töltött órák száma, a sötét bőrtípus, a túlsúly és az elhízás, de a női nem is.

Mivel az élelmiszerek nem jelentenek elegendő forrást az alacsony D-vitamin szint emeléséhez, a kiegészítés helyénvaló  ezen kockázati tényezők meglétekor, valamint  fertőzéses eredetű légúti betegségek, vagy a Covid-19-nél betegségtársulás esetén. 3 hónapos kiegészítő-kúra után értékelni kell a szervezet reakcióját, amely egyénenként nagyon eltérő. A napi ajánlott mennyiség 1000-4000 nemzetközi egység között ingadozik a megfelelő immunválasz optimalizálásához, ami a kalcium felszívódásában is segít.

Cink: mérsékli a vírusreplikációt

A D-vitaminhoz hasonlóan a cink is az immunrendszer fontos támogatója, elengedhetetlen az immunrendszer tökéletes működéséhez és annak a képességének a fenntartásához, hogy megakadályozza a vírus replikációját (terjedését). 

– Szükséges-e étrend-kiegészítőként szedni?

Cinkben leginkább az állati eredetű élelmiszerek és a tenger gyümölcsei bővelkednek. Így mindazok, akik kevés állati proteint fogyasztanak, vagy a vegetáriánusok és még inkább a vegánok kockáztatják a cink-hiányt. De vonatkozik ez a 65 év felettiekre, vagy az egyes gyógyszereket szedő személyekre, illetve a gyakran alkoholt fogyasztókra is. Ezen kockázati tényezők megléte esetén, az ún. vörösvértest-cink szint ellenőrzése mellett az étrend-kiegészítés indokolt lehet.

Naponta 10-15 mg cink-biszglicinát bevitele ajánlott, de orvosi javaslat nélkül nem szabad átlépni ezt a mennyiséget, mert káros hatású.

Réz a szabadgyökök ellen

Ez a szervezetünkben kis mennyiségben előforduló oligoelem szintén részt vesz az immunrendszer megfelelő működésében. Fiziológiás dózisban optimalizálja a szabadgyököket megkötő védelmi rendszert.

– Szükséges-e étrend-kiegészítőként szedni?

Mivel a szervezet rézigénye viszonylag alacsony, és ez a nyomelem számos élelmiszerben jelen van, a rézhiány ritkán fordul elő. A kiegészítés így nem tűnik szükségesnek, mivel nagy dózisokban a réz prooxidáns (a sejtoxidációt elősegítő) hatása jelenik meg.

Kvercetin: fokozza a cink hatását

A számos gyümölcsben és zöldségben jelen lévő kvercetin a flavonoidok családjához tartozó, erős antioxidáns. Pl. a hagyma, alma, a bogyósok, a teafélék vagy a keresztesvirágúak bővelkednek benne. A kvercetin Covid-19 elleni harcban különféle tudományos tanulmányok tárgyát képezi, de a kísérletek kizárólag ellenőrzött körülmények között, „in vitro” módszerrel zajlanak. A koronavírus összefüggésében a választott antioxidánst képviseli, különösen azért, mert erősíti a cink hatását, gátolva a vírus sejtfertőző képességét és a vírus replikációját.

– Szükséges-e étrend-kiegészítőként szedni?

A legjobb biogazdálkodásból származó friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztása révén szezonálisan feltölteni szervezetünket immunerősítő antioxidánsokkal, és kihasználni a tápanyagok „táplálkozási mátrix” hatását (amikor a tápanyagok optimalizálják egymásra gyakorolt ​​hatásukat). Tekintettel azonban a jelenlegi pandémiás helyzetre, és amennyiben kevés zöldséget-gyümölcsöt fogyasztunk, a kvercetin kiegészítés indokolt lehet. Naponta 1 gr bevitele ajánlott, ebéd és vacsora alatt 500 mg-os adagokra elosztva.

Forrás: Galenus