Fotó: gettyimages.com

A „pánikolás” azt jelenti, hogy félelemhullám csap át az emberen, mert fenyegetést észlelt. Csakhogy a félelmek sok esetben nem racionálisak, illetve a veszély elhárítására tett kísérletek túlzók is lehetnek.

Nemcsak a vírus, a pánik is fertőző. „Ha a szomszéd spájzol egy járványra, én sem várhatok a csodára…” Az ember társas lény, megosztja másokkal a híreket, ha pedig érzelmi feszültséget él át, a társai körében keres megnyugvást (és megerősítést, hogy helyesen cselekedett). A félelem beszédtémát generál, a veszély észlelése ezáltal tovább adódik, ahogy a rá adott reakciók is.

A pánik gyújtópontjában többnyire az emberek körében terjedő hír áll, valamint az, hogy ezt a hírt és a hozzá kapcsolódó egyéb értesüléseket nem dolgozzák fel racionális módon – a forrásnak utánanézve, pro és kontra érveket mérlegelve –, hanem gondolkodásbeli torzításaik szemüvegén keresztül látják őket. Annak alapján, hogy miként dolgozzuk fel a környezet információit, és hogyan reagálunk a stresszre, két alapvető személyiségtípust különböztethetünk meg:
Az „érzékenyítő” típusú emberek hajlamosak felnagyítani a környezetükben észlelt veszedelmeket. Az ő esetükben nagyobb esély van arra, hogy egy aggasztó értesülés hatására elönti őket a pánik, túlzó módon reagálnak, és gerjeszthetik a pánikot.
Az „elnyomó” típusú emberek inkább elnyomják magukban az aggodalmat, és nem viselik túl jól a fenyegetett helyzetekben a bennük keletkező szorongást. Annak érdekében, hogy ne kelljen átélniük ezt a feszültséget, hajlamosak figyelmen kívül hagyni a veszélyre figyelmeztető információkat, és hajlamosabbak az irreális optimizmusra is. Ők azok, akik azt mondják, „jobb a rossz dolgokkal nem foglalkozni”, és akkor is békésen alszanak, amikor már ég a ház.

Mitől függ a reakciónk?
Az, hogy egy válság küszöbén vagy egy ténylegesen bekövetkezett fenyegetettségi helyzetben hogyan reagálunk, függ:
• a személyiségtípusunktól,
• a személyes élettörténetünktől (átéltünk-e már hasonló válságot vagy fenyegetettséget,
és ha igen, milyen élmény volt és milyen tapasztalatokkal jöttünk ki belőle),
• és attól, hogyan reagál a társas környezetünk, mert ez ránk is biztosan hatással van.
tájékozódjunk hiteles forrásból!

Fotó: 123rf.com

Keressük a hiteles információforrásokat, és kerüljük azokat a cikkeket a médiában, amelyeknek már a címéből látszik, hogy szenzációhajhász, valótlan tartalom lehet mögötte. Ne feledjük, az ismerőseinktől hallott értesülések elsősorban pletykának számítanak. Jobb, ha csak a további információgyűjtés kiindulópontjául szolgálnak.

Őrizzük meg a nyugalmunkat!

A „pánikolás” azt jelenti, hogy félelemhullám csap át az emberen, mert fenyegetést észlelt. Csakhogy a félelmek sok esetben nem racionálisak, illetve a veszély elhárítására tett kísérletek túlzók is lehetnek.
Szabó Elvira
könyvszakértő, prózaíró, pszichológus

A cikk a Patika Magazin májusi számában jelent meg! Keresse magazinunkat minden hónapban a gyógyszertárakban!