Mikor forduljunk endokrinológushoz a meddőség miatt?

0
421
Fotó: gettyimages.com

A női meddőség hátterében rengeteg különféle ok állhat, ezért a kivizsgálás gyakran hosszadalmas, több szakorvosi területre kiterjedő folyamat. A legtöbb esetben valamilyen fizikai elváltozásról van szó, így például a petevezető károsodásáról, endometriózisról, esetleg kismedencei összenövésekről – ezekkel a nőgyógyász foglalkozik. Amennyiben azonban hormonális okok állnak a háttérben, endokrinológus folytatja a kezelést, amelyről dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Testi elváltozások a női meddőség hátterében

Nagyon gyakori eset, hogy a női meddőség mögött a belső nemi szervek elváltozása áll, aminek következtében mechanikai akadályok nehezítik meg a teherbe esés bizonyos folyamatait, így a tényleges megtermékenyülést vagy a beágyazódást. A hüvely, a méh és a petevezetők területén többféle veleszületett és szerzett rendellenesség is előfordulhat, legyen szó akár nem megfelelő kifejlődésről, akár alaki deformitásról. Ezek jelentős többsége kisebb-nagyobb műtéti beavatkozással általában hatékonyan kezelhető. Ide sorolható többek közt:
– a petevezető károsodás vagy elzáródás,
 – az endometriózis,  
– a méhfalon található fibroidok,  
– a kismedencei összenövések.
Az ilyen jellegű problémákat nőgyógyász diagnosztizálja és kezeli, általában sebészi közreműködéssel. 

Hormonális elváltozások a női meddőség hátterében


Rengeteg esetben előfordul, hogy a női meddőséget nem testi elváltozás okozza, hiszen nőgyógyászati tekintetben minden rendben van, mégsem érkezik a gyermekáldás. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a háttérben gyakran hormonális eredetű panaszok állnak. Ezek a leggyakoribb hormonális okok a meddőség mögött:

Peteérési rendellenesség, elmaradó peteérés (ovuláció)
Sok esetben húzódik meg a meddőség mögött peteérési rendellenesség, ugyanis a hormonális rendszer csekély mértékű problémája is képes negatív hatást gyakorolni ezekre a folyamatokra. Ha a ciklus bármelyik periódusa akadozni kezd, akkor könnyen lehet, hogy a pete nem érik be. Gondot jelenthet például a cukorbetegség, valamint annak előszobája az inzulinrezisztencia, amelyek jelentősen befolyásolják a petefészek működését. A stressz, a nem megfelelő életmód, a sérülések, a túlzásba vitt fizikai aktivitás, az éhezés és daganatos megbetegedések is gátolhatják a peteérést, ahogyan más számos más ok.

Túlzott prolaktin hormon-termelés
Amennyiben a szervezetben megnövekszik a prolaktin hormon mennyisége, az szintén gondot okozhat a gyermekvállalásban. Ez a hormon többek közt képes arra, hogy beindítsa és növelje az anyatej termelődésének a mértékét. A prolaktin hormon mértéke több okból is megemelkedhet a szervezeten belül. Néhány esetben daganatos elváltozások állnak a háttérben, de bizonyos gyógyszerek egyaránt képesek akár tartósan is befolyásolni ezt az értéket. A túltermelődés általában határozott tüneteket produkál, így például, ha egy nőnél sem terhesség, sem szoptatás nem áll fenn, de mégis beindul a tejtermelés, akkor az minden esetben magas prolaktin szintet jelez a szervezeten belül, mely akadályozza a teherbe esést.

PCOS
A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma egy összetett kórkép, aminél gyakran megfigyelhető az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulása, ami negatív hatást gyakorol az ovulációra. Az elváltozás hatására a petefészek belső felületén több kis ciszta keletkezik, melyek befolyásolják a peteérést, így, ha a kísérőjelenségek nem is tűnnek fel, valójában peteérés ilyen esetekben már nem történik, vagyis a megtermékenyítés egyik fontos összetevője kiesik a sorból. A peteérési problémák mellett a szindróma rendszerint negatív hatást gyakorol a cukoranyagcserére is, miközben egy ördögi körbe kerülve a betegek gyakran túlsúlyosak, a hormonális változások miatt pedig erős szőrzet jelenik meg rajtuk.
Szerencsére a PCOS kezelhető betegség, általában hormonkezeléssel és életmódváltással, ritkán sebészeti beavatkozással a tünetek jelentősen csökkenthetők, akár megszüntethetők.

Korai menopauza
Vannak olyan nők, akik sokszor ismeretlen okokból kifolyólag, de korai menopauzától szenvednek. A betegség lényege, hogy az érintett 40 éves kora előtt beleesik a változókorba, azaz lassan elmarad, megszűnik a menstruáció, valamint a peteérés is. Sok esetben nem derül fény arra, hogy a korai menopauza hátterében milyen okok állnak, de az immunbetegségek, a sugár- és kemoterápia, valamint a dohányzás határozottan ide sorolhatók. A kezelés nagyon összetett lehet, a nőgyógyásszal együttműködve történik és az állapot sajnos nem minden esetben orvosolható.

Pajzsmirigy betegség
A pajzsmirigy betegsége szintén rossz hatást gyakorol a nők termékenységére. Mind az alulműködés, mind a túlműködés képes arra, hogy teljesen felborítsa a komplett menstruációs ciklust, összezavarja a hormonrendszert, végső soron pedig meddőséget alakítson ki.

Gondos kivizsgálás szükséges

  • A meddőség hátterének kivizsgálása sokszor hosszadalmas, többféle diagnosztikai és képalkotó vizsgálatot magában foglaló folyamat. Éppen ezért van nagy jelentősége már a kikérdezésnek is, hiszen tudnunk kell, állhat-e esetleg a probléma mögött valamilyen gyógyszer mellékhatás, daganat vagy annak kezelése, Cushing-kór, cukorbetegség, vesebetegség, jelentős stressz vagy más pszichés tényező, esetleg akár egy olyan – látszólag nem kapcsolódó – ok, mint például a cöliákia, vagy közkeletű nevén a lisztérzékenység – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa. – Amennyiben kiderül, hogy hormonális oka van a teherbeesés elmaradásának, ma már számos lehetőségünk van a helyzet megváltoztatására, a gyógyszeres kezelésektől a sebészeti megoldásokon keresztül az életmódorvoslásig és akár a mesterséges megtermékenyítésig. 

Forrás: Endokrinközpont