Az év „csúcspontja” a nyaralás. Az emberek azonban túl sokat várnak a nyári vakációtól, és gyakran sokként élik meg, amikor visszatérnek a szürke hétköznapokba. Ilyenkor ugyanis szembesülnek azzal, hogy nincs kedvük dolgozni, ráadásul nem is sikerült minden úgy, ahogy eltervezték.
Amikor egy család a nyaralásról beszél, mindenki szeme felcsillan. Sokan úgy várják már a nyári szabadságot, hogy visszafelé számolják a napokat – szóval, nagy a kezdeti lelkesedés. Pszichológusként én is fontosnak tartom, hogy mindenki tervezze a szabadságát, előre gondolja végig, hogy mit szeretne megvalósítani, mi a célja a pihenésének.
Egy család nehezebb helyzetben vanebből a szempontból, hiszen össze kell hangolni a családtagok szabadságkérelmét, továbbá az sem kis probléma, hogy a gyerekre ki fog vigyázni, hol lehet napközben az iskolai szünidő alatt.
Úgy tűnik, hogy a készülődés is nagy stresszel járhat, miközben pont az éves feszültségtől próbálnak az emberek megszabadulni. Valójában, mi magunk gerjesztjük a belső feszültséget, mert olyan nyarat képzelünk el, ami szinte megvalósíthatatlan. Az emberek többsége egy csapásra felszabadult és laza szeretne lenni, továbbá azt várják el maguktól, hogy egy hét alatt úgy töltődjenek fel, mint még soha. A tökéletes vakáció reménye, valamint a túlzott megfelelés tévútra viszi az embert.
Az olvasók figyelmét arra hívnám fel, hogy a nyaralás magától nem fog sikerülni. Ne gondolják, hogy önmagában a szabadság, aa nyaralás mindent megváltoztatna. Érdemes szembe nézni azzal, hogy a gyerek nem fog kevesebbet sírni, nem lesz jobb a kapcsolatuk az anyóssal: még konkrétabban megfogalmazva: a problémák maradnak. A nyaralás, pihenés mégis képes az embert feltölteni, melynek célja, hogy újult erővel vissza tudjon térni, a gyakran emlegetett szürke hétköznapokba, vissza a munkába.
Újra a munkás hétköznapok
Nagyon ritka az, amikor valaki úgy jön vissza a nyaralásból, hogy azt mondja a kollégáknak: „rossz volt, alig vártam, hogy újra jöhessek dolgozni…” Mégis a valóság nem olyan derűs, mint, ahogyan azt a többség elmeséli.
A látszatot fenn kell tartani, hiszen az ember saját magának sem vallhatja be, hogy nem pihente ki magát, vagy nem úgy sikerült a szabadság, ahogy azt tervezte. A cikkem elején említettem a kezdeti lelkesedést, valamint az irreális elvárásokat. Látjuk, hogy mekkora nyomás nehezedhet bárkire, aki hagyja magát elsodorni, aminek a következménye a csalódottság és a rosszkedv. Ez az érzés rontja a dolgozó munkateljesítményét is.
A munkába való visszailleszkedés nehézsége egyéni. Az emberek többsége az elején „álmodozik”, sokkal fáradtabbnak érzi magát a nap végére. Gyakran felidézik gondolatban a nyaralás szép emlékeit, ami azt szolgálja, hogy fenntartsa az öröm érzését, s ilyenkor munkabeli motiváltsága szignifikánsan csökken.
Nem ritka az sem, ha rosszul sikerült a szabadság (vagy azért mert pont akkor esett az eső, vagy pont akkor lett beteg), hogy az emberben keletkező düh, negatív érzés a munkájára, munkáltatójára vetül ki. Ilyenkor tudattalanul ellenállnak a munkának, belső feszültségről számolnak be.
Pszichológusként úgy gondolom, hogy a munkáltatónak nagy szerepe van abban, hogy elősegítse a dolgozó pozitív visszailleszkedését. A beilleszkedés minden ember számára nehéz. Gondoljunk itt a gyerekekre, akik ugyanolyan nehezen szokják meg az iskolakezdésekor, hogy nincs többé sokáig alvás, hogy újra teljesíteni kell.
Így lehet tényleg pihenni
Jobb esetben a szabadság alatt feltöltődik az illető, de hiba lenne azt hinni, hogy évente egy hét nyaralással minden fáradtság eltűnik.
Kutatások eredményei azt sugallják, hogy pihenni csak úgy lehet, ha az ember megszakít minden olyan kommunikációs forrást, ami összeköti munkahelyével. Ez annyit jelent, hogy a szabadság első napjától, az utolsóig: ne használjanak munkatelefont, ne nézzenek emailt és ne most próbálják behozni a szakmai cikkek elolvasásában keletkezett lemaradásukat.
Tippek a nyaraláshoz – munkába való visszatéréshez
- Ne egyszerre vegye ki az éves szabadságát, azonban törekedjen arra, hogy 10 napnál ne legyen kevesebb.
- Pár nappal az utazás előtt hangolódjon rá a szabadságára, próbálja kizárni a munkával kapcsolatos gondolatokat.
- Ne fogalmazzon meg olyan elvárást magával szemben, amit az év többi napján se tud megoldani. A szabadság célja a feltöltődés, a pihenés.
- A munkába való visszatérés okozhat ellenállást, feszültséget: ne ijedjen meg, mindez enyhülni fog pár napon belül.
- Ne terhelje le magát azonnal az első napon, hagyjon időt magának regenerálódni.
Makai Gábor
klinikai szakpszichológus
