Vérrögöket okozhat a magas homociszteinszint

0
803

Az emelkedett homociszteinszint jelentős rizikófaktora elsősorban az artériás, kevésbé a vénás trombózis kialakulásának. Hogy pontosan miként függ össze a nagyobb mennyisége a vérrögökkel, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Mi az a homocisztein?

A homocisztein egy speciális aminosav-származék, mely a táplálkozás során bejuttatott metionin bomlásából keletkezik. Bizonyos mennyiségben igen fontos szerepet tölt be a szervezet működésében, a gyógyszerek, testidegen anyagok „feldolgozásában” metabolizmusában, viszont ha szintje meghaladja a referencia tartományban elfogadott értéket, úgy közvetlen endotél-károsító hatása gondokhoz vezethet. (Az endotél az ereknek a vérrel közvetlenül érintkező legbelső sejtrétege, aminek a területe kisimítva futballpálya nagyságú és igen sok feladata van).

Vérrögöket okozhat

A tudósok szerint a magas homociszteinszint csaknem olyan nagy rizikófaktornak számít a kardiovaszkuláris és a thrombotikus megbetegedések terén, mint a dohányzás vagy a magas koleszterinszint.  Fontos tudni, hogy a homocisztein lebomlásához szükség van megfelelő mennyiségű folsavra, B6- és B12-vitaminra és arra az enzimre (a teljes neve: metiltetrahirdofolsavreduktáz /MTHFR/), ami ezt végzi. Amennyiben ezen vitaminok valamilyen oknál fogva alacsony szintben vannak jelen, vagy az enzimnek van valamilyen defektusa van, úgy a homocisztein bomlása zavart szenved, ami jelentős sérüléseket eredményez az érfalban (ez vérrög-képződéshez vezethet) ráadásul a magas homociszteinszint véralvadási zavarokat és gyulladásos folyamatokat is indukál.

 

Mi okozhat emelkedett homociszteinszintet?

A probléma hátterében a homocisztein lebontásában szükséges enzimek defektusa áll. A folsav, a B6- és a B12-vitamin alacsony szintje lehet a helytelen táplálkozás következménye, de gyakran olyan betegségek is okozhatják, mint a gyomor-és bélrendszeri zavarok, vesebetegségek, reumatoid artritisz, illetve az MTHFR gén mutációja, mivel a gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.

  • Magas homociszteinszint esetén szükséges az MTHFR enzim polimorfizmusának genetikai vizsgálata

Az MTHFR mutáció az egyik leggyakoribb trombofília, mely mélyvénás trombózishoz, meddőséghez, vetéléshez, koraszüléshez is vezethet. A problémának létezik heterozigóta és homozigóta formája (attól függően, csak az egyik vagy mindkét szülőtől szerzett a zavar), és míg az előbbi csupán kisebb mértékű homocisztein-szint-emelkedést eredményez, addig az utóbbi már jóval magasabbat, így az lényegesen veszélyesebb is. Éppen ezért fontos, hogy MTHFR mutáció – illetve annak gyanúja- esetén az illető győződjön meg homociszteinszintjéről is, ugyanis az igen fontos a további kezelés, a prevenció során. Érdekesség, hogy a heterozigóták előfordulási valószínűsége a népességben 20-30 % lehet, míg a homozigóta defektusok aránya 5-8%.
Fontos! Az MTHFR defektusosoknak teljesen tilos a dohányzás!

Egyedül vitaminpótlással elkerülhetőek a vérrögök?

Felvetődhet a kérdés, hogy vajon ha valakinek a kelleténél magasabb a homociszteinszintje, akkor táplálkozással, esetleg vitaminpótlással csökkenthető-e annak értéke, és ezáltal kivédhető az artériás/vénás trombózis?

  • Érdemes tudni, hogy általában teljesen nem kerülhető el, mert számos egyéb un. komorbid, társ állapot is van. De egyáltalán nem baj, ha elegendő folsavat és B6-vitamint viszünk be a szervezetünkbe.

„A magas homocisztein érték minden esetben trombózis-provokáló tényező, ezért külön gondot kell fordítani az életveszélyes vérrögök kialakulásának megelőzésére. Hogy kinek mi a legmegfelelőbb terápia, az minden esetben egyéni elbírálás függvénye, ugyanis ezt befolyásolja többek között az, milyen mértékben magasabb a homociszteinszintje, hogy volt-e az illetőnek korábban már trombózisa, dohányzik-e, milyen egyéb betegségei vannak, állnak-e fenn egyéb trombózis-provokáló faktorok (pl. várandósság, trombofília). Ezek ismeretében szükséges dönteni a továbbiakról: van, hogy elég a táplálkozásra való fokozottabb odafigyelés és az érintett vitaminok pótlása, ám ha ez kevésnek bizonyul, akkor gyógyszeres terápiára van szükség, melyek csökkentik mind az artériás, mind a vénás trombózis rizikóját”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

 

Trombózisközpont