A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta  idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját.

Az orvostudományok és a vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén is az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat – olvasható a szervezők közleményében.

Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 19 évben 51 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban.     A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Tavaly a 2016-os év nemzetközi díjazottjai, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna Nobel-díjat kaptak a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért – emelik ki.

Az idei magyar díjazott Pataki Hajnalka, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszékének munkatársa olyan minőségellenőrzési szenzorokon alapuló kristályosítási technológiákat dolgozott ki, amelyekkel a gyártás minden másodpercében ellenőrizni lehet a gyógyszerek hatóanyagait és az azokat alkotó kristályok minőségét, szükség esetén pedig módosítani lehet azokat.

A gyógyszeripari készítmények gyártása az egyik legszigorúbban ellenőrzött folyamat. Napjainkban a termékeket az egyes gyártási lépések során vagy azt követően mintavétellel ellenőrzik. Ez azzal jár, hogy amennyiben a folyamat során bármilyen módon megváltozott a hatóanyagkristályok szerkezete vagy mérete, azt korrigálni csak utólag, a termék újrafeldolgozásával lehet és ezzel gazdasági kár mellett időveszteség keletkezik.

Dr. Pataki Hajnalka/L’Oréal

Pataki Hajnalka kutatásának eredményeként azonban utólagos feldolgozás nélkül, szabályozottabban lehetséges a hatóanyagkristályok előállítása. A kutatónő munkája fontos szerepet játszhat abban, hogy a jövőben gazdaságosabb, fenntarthatóbb, gyorsabb és pontosabban tervezhető legyen a gyógyszergyártás.

Wilhelm Imola, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az agyban kifejlődő áttétes daganatok kialakulását vizsgálja. Az összegzés szerint kutatása áttörést hozhat a megbetegedések kimenetelének javításában. Az agyban kifejlődő daganatok kezelése sokkal nehezebb, mint más szervekben, mivel a vér-agy gát a terápiás szereket ismeretlennek, tehát veszélyesnek azonosítja, így azok a molekulák sem képesek átjutni a gáton, amelyek felvennék a harcot a kórral.

A díjazott kutató azt vizsgálja, hogy a daganatos sejtek hogyan képesek mégis átlépni a szigorúan őrzött védekező rendszeren és hogyan képesek később túlélni és szaporodni ebben a számukra ellenséges környezetben.

Fotó: Dr. Wilhelm Imola/L’Oréal

Hazánkban évente 100 ezer emberre közel 400 új rákos megbetegedés jut, ebből agyi áttétes daganat körülbelül 8-15 esetben fordul elő, a gyógyulási arány igen alacsony. Wilhelm Imola munkásságának eredményeként az agyi sejtek és a daganatos sejtek közötti kommunikáció megismerésével olyan pontokat lehet azonosítani, ahol akár terápiásan is be lehet avatkozni, így magasabb lehet a gyógyulás aránya.