Kóroktan
A kórokozó egy kisméretű, burok nélküli RNS-vírus (Picornaviridae, Aphthovirus genus). Négy szerkezeti fehérjéje (VP1–VP4) van, ezek közül a VP1 a legfontosabb, ez határozza meg a vírus sejtreceptorokhoz való kötődését, a sejtekbe való bejutását, a szerospecificitást, a vele szemben képződő ellenanyagok a vírust neutralizálják. A vírusszaporodás során számos nem szerkezeti fehérje (NSPs) is képződik, ezek nem jutnak be a kész virionokba, de a fertőzött szervezetben velük szemben is képződnek ellenanyagok, amelyek megfelelően tisztított, NSPs-eket nem tartalmazó vagy deléciós vakcinákat használva lehetővé teszik a vérsavók szerológiai vizsgálata alapján a vakcinázott állatok megkülönböztetését a fertőzöttektől.
A vírus elsősorban a hámsejtekben szaporodik (epitheliotrop vírus), szarvasmarha-nyelvhámsejtekben és különféle szuszpendált sejttenyészetekben jól elszaporítható, ez utóbbi tenyészeteket használják vakcinák előállítására. A vírus 7 szerotípusba (O, A, C, SAT-1, SAT-2, SAT-3 (South African Territories) és Ázsia-1) sorolható. Legelterjedtebb az O szerotípus, az ebbe a szerotípusba tartozó törzsek okozzák a jelenlegi járványgócokat Németországban, Magyarországon és Szlovákiában is. Az egyes szerotípusok egymással különböző mértékű szerológiai keresztreakciót adnak, az egyes típusokon belül számos altípus, változat különböztethető meg.
Az 1990-es évek elejétől az rszkf-vírusok azonosítása és besorolása a VP1 fehérjét kódoló RNS, illetve a teljes genom nukleotidszekvenciája alapján történik, ez lehetőséget ad az egyes vírustörzsek pontos azonosítására, az egyes törzsek rokonsági fokának a megállapítására és optimális esetben a vírus eredetének a kiderítésére is. Annak a feltételezésnek, hogy esetleg mesterségesen előállított vírus okozta volna a jelenlegi járványgócokat, nincs semmilyen szakmai alapja.
Az rszkf-vírus ellenállóképessége nagy. A nyálban, levált hámcafatokban lévő vírus árnyékos, hűvös, nedves környezetben, alomban, trágyában, de akár a legelőn is legalább 2 hétig megőrzi fertőzőképességét. A váladékokkal a takarmányokra, alomra, zsákokra, az emberek ruházatára, lábbelijére, eszközökre, járművekre jutott beszáradt vírus is hetekig fertőzőképes marad. A vírus az erősen savas és a lúgos pH-ra egyaránt érzékeny, a tejben lévő vírus a tej savanyodása során néhány nap alatt elpusztul. Fagyasztott húsokban azonban a vírus hónapokig fertőzőképes marad, fagyasztott húsokkal a vírus nagy távolságokra, kontinensek között is elhurcolható. A szarvasba összerakott szálas alom a trágya érése során keletkezett hő hatására (füllesztés) 6 hét alatt tönkremegy. A rothadás 6-8 hét alatt ugyancsak tönkreteszi a vírust. A híg trágya erős savanyítással vagy lúgosítással tehető ártalmatlanná. A tej hevítéssel vagy savanyítással ártalmatlanítható.
A fertőtlenítőszerek (ezek listáját a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák) közül az istállók és járművek stb. fertőtlenítésére mind az erősen lúgos (pl. 3–5%-os H-lúg), mind savas szerek használhatók. Kézfertőtlenítésre a felületaktív anyagokat és alkoholt egyaránt tartalmazó szerek alkalmasak néhány perces behatási idővel.
A vírusra természetes körülmények között a kérődzők, továbbá a sertés fogékonyak, beleértve a vadon élő fajokat is. A vírusra kismértékben fogékony az ember is, ennek azonban Európában az rszkf ritka előfordulása és a fertőzött állományok gyors felszámolása miatt manapság már nincs jelentősége.
Forrás: MTA