Fotó: gettyimages.com

Akinek valamilyen csontja eltörik, megoperálják vagy gipszet kap, tarthat attól, hogy nehogy álízülete legyen. De mit is jelent ez pontosan?

Ha a törésben a szokásos gyógyulási idő letelte után sem alakul ki megfelelő szilárdság csontheg, a tört végek között kóros mozgás marad vissza. A lehetséges okok a következők: mechanikus tényezők – nem megfelelő rögzítés esetén nyíró, hajlító, csavaró erők lépnek fel, melyek gátolják a gyógyulást.

A csontok közé becsípődött lágy rész, pl. izom, kötőszövet stb. – ilyenkor a csontok szintén nem érintkeznek, nem jön létre az átépülés. Jelentős rés, illetve távolság a tört végek között – ez többek között nyílt törésnél elszenvedett csontvesztés vagy nagy elmozdulás esetén jelentkezik. Vérellátási zavar – ez esetben a csontok érintkeznek ugyan, de az összeforráshoz szükséges vérkeringés nem megfelelő, ami a sérülés során elszenvedett érkárosodás következménye. Fertőzés – nyílt töréseknél gyakrabban fordul elő, de zárt törések vér – ömlenyéből is kialakulhat. A csontheg mennyiségének, milyenségének szempontjából háromféle álízületet különböztetünk meg:

Hipertrófiás – fokozott a csonthegképződés, de a mozgás miatt mégsem gyógyul a csont
Atrófiás – nincs csontosodás (rossz vérellátás esetén)
Oligotrófiás – van, de nem kellő mértékű a csontheg

Az álízület vizsgálattal, a kóros mozgás alapján ismerhető fel, ezenkívül a röntgenfelvétel is jól mutatja az elváltozást.

Hogyan kezeljük az álízületet?
Helyre kell igazítani az elmozdulásokat, elő kell segíteni a csontgyógyulást, valamint stabilizálni a törést külső vagy belső rögzítéssel. Ha a vérellátás jó, szóba jöhet műtét nélküli kezelés a helyretétel után gipszrögzítéssel.

Mégis gyakoribb a műtéti megoldás, ilyenkor sokszor kerül sor spongiosa (szivacsos csontállomány) átültetésére, ami amellett, hogy pótolja a hiányt, javítja a vérellátást is. Ha a páros csontok (pl. lábszár esetében) közül csak az egyik törik, a másik esetleg
„kitámaszthat” (nem érintkeznek jól a törési felszínek), ezért nem jön létre csontos
gyógyulás. Ilyenkor a szárkapocscsont ferde irányú átfűrészelése lehetővé teszi a sípcsont törésében a jobb érintkezést és a gyógyulást. Az álízület stabilizálásához külső vagy belső fémanyagokat használunk.

Ha fertőzött álízületről van szó, a fentiek mellett műtéti kitisztítás, antibiotikum adása és az érintett terület szívó-öblítő kezelése is szükséges.

Ha panasza van, jelentkezzen be rendelésemre a holnapom kapcsolat menüjében található telefonszámok egyikén. Szívesen segítek Önnek!

Dr. Boross György
ortopéd, kézsebész, baleseti sebész
drboross@drboross.com
www.drboross.com