Inkább a veséjére figyeljen, mint a szomjára!

Nem szorul magyarázatra, hogy a szomjúság egyértelműen jelzi, amikor a szervezetünknek folyadékpótlásra van szüksége. Vajon elég-e, ha csak a szomjúságérzetükre hagyatkozunk? Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint nem mindig megbízható jelzés a szomjúság, hisz az már az enyhe kiszáradás jele, ráadásul számos tényező befolyásolhatja. Van néhány körülmény, ami gátolhatja, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vegyünk magunkhoz. A folyadékhiány pedig nem csak a közérzetünkre lehet rossz hatással, de hosszútávon az egyik legfontosabb kiválasztó szervet, a vesét is megbetegítheti, akár vesekőképződéshez vezethet.

Ne bízzunk csak a szomjúságban!

Különösen a gyerekeknél, időseknél és bizonyos gyógyszereket szedők esetében nem elég, ha csak a szomjúságérzetre hagyatkozunk a folyadékbevitelnél.
Sokkal hasznosabb, ha az egyik fő kiválasztó szervünk, a vesénk működésére figyelünk oda jobban. A vese a fölösleges ásványi anyagokat és a vizet, illetve az anyagcsere folyamán a vízben oldódó salakanyagokat választja ki, amelyeket a szervezet nem hasznosít. Mindez vizelet formájában távozik testünkből, ideális esetben naponta kb. 1-1,4 liter, a színe pedig világossárga.

Miből látjuk, hogy innunk kell?

A számunkra ideális folyadékmennyiség megállapításához nincs szükség különösebb tudományos módszerre, normális veseműködés esetén testünk természetes visszajelzése, vizeletünk mennyisége és színe jelzi, megfelelően hidratált-e szervezetünk. Amennyiben kevesebb, sűrűbb és sötétebb színű a vizelet, érdemes jobban odafigyelni a folyadékpótlásra és tudatosan átalakítani szokásainkat, hogy a kívánt teljesítőképesség és jó közérzet mellett az egészségünket is hosszú távon megőrizhessük.

Tartsa karban a veséjét!

A megfelelő folyadékbevitel segíti a normális veseműködést, ami a vizelettel együtt kiüríti a szervezetből a sókristályokat és a salakanyagokat.  A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, egyebek mellett vesekőhöz vezethet, viszont a megfelelő hidratáltsági szint lényegesen csökkenti a vesebetegségek kialakulásának kockázatát. Érdemes odafigyelni a napi ajánlott folyadékbevitel arányos elosztására is, mert a „kampányszerű”, túlzott folyadékfogyasztás is megerőltetően hathat a veseműködésre. A túlzott folyadékbevitel és a napi 5 litert meghaladó vizeletmennyiség pedig a létfontosságú ásványi anyagokat is kimoshatja a szervezetből.

Azt viszont fontos észben tartani, hogy a megfelelő folyadékbevitel mennyisége nagyban függ az egyéni és a környezeti tényezőktől, így a mozgástól, éghajlattól, hőmérsékleti viszonyoktól, várandósságtól vagy a szoptatástól. Különösen fontos, hogy eleget igyon az, akinek már veseköve alakult ki. Napi 2-től akár 3 liternyi folyadék fogyasztásával már valószínűleg csökkenteni lehet a további kövek kialakulásának kockázatát. A folyadékbevitel nagy része, általában megközelítően 70-80%-a származik italokból, 20-30 %-át pedig szilárd táplálékkal visszük be. A megfelelő mennyiség bevitelében fontos szerepet játszik a változatosság, hiszen nem csak a víz hidratál. A hidratáció segít testünknek a felesleges anyagok kiürítésében, ami azonban kiszáradás esetén lelassul és gyakran kellemetlen tüneteket okoz. A megfelelő folyadékbevitel fontos ahhoz is, hogy a tápanyagok eljussanak a sejtjeinkhez, majd ott hasznosuljanak. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég egész nap csak inni. A megfelelő anyagcseréhez a jól megválasztott táplálékbevitel is szükséges.

Az alábbi rizikófaktornak számító esetekben különösen célszerű ellenőriztetni vesénk állapotát:

  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség
  • családban előforduló vesebetegség
  • túlsúly
  • dohányzás
  • 50 év fölötti életkor.

Well PR