Járványok régen is voltak

0
593
Fotó: pexels.com

Bár még mindig a Covid-járvány hatása alatt vagyunk – és még itt is van velünk, de nem is olyan rég gyakoribbak voltak a világjárványok. Akkoriban is védekeztek, és a gyógyítók ugyancsak furcsa ruházatot viseltek, reménykedve, hogy azok megvédik őket a fertőzéstől.

A pestist vagy fekete halált a Yersinia pestis baktériumfertőzés okozza. A kórt főként a patkányokon élősködő bolhák terjesztik. A bolhák közreműködésével a betegség emberekre is átragadhat. A XIX. század végén azonosították a betegség terjesztőjeként az élősködő bolhát, miután 1894-ben Alexandre Yersin svéd orvos felfedezte a pestisbaktériumot.

A betegség következményei elborzasztóak: a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a megbetegedéshullámokat. A VI., a XIV. és a XIX. században nagy észak-afrikai és eurázsiai járványok voltak, melyeknek később „utórengéseit” is észlelték. Magas volt a halálozási ráta, 5 megbetegedettből 4 személy elhunyt. Eleink az akkori tudásukkal igyekeztek védekezni.

A pestisdoktor

Az európai pestisdoktor a XVII. században jelent meg Franciaországban és Olaszországban. Az öltözék feltalálója Charles de Lorme volt, és így írták le kinézetét: az orr fél láb hosszú, csőr alakú, illatokkal teli. A kabát alatt marokkói bőrből készült csizma és puha pantalló volt, amely a csizmákhoz van kapcsolva. Puha, rövid-ujjú ing, amely a pantallóba van tűrve. A kalap és a kesztyűk is ugyanilyen bőrből készültek, a tekintetet szemüveg fedte. A csuklyán lévő csőr vagy orr gyógynövények és más összetevők átható illatú keverékével volt megtöltve. (Fahéj, bors, terpentin, porított viperahús.) Az egész testfelületük védett volt, hogy semmi se tudjon a bőrükön keresztül behatolni. A kor orvostudománya szerint a betegség a betegek testéből kipárolgó áporodott, bűzös levegővel terjedt.

Az öltözet hasonlít egy modern vegyvédelmi ruházatra. Tehát volt fogalmuk arról, hogy a pestis egy terjedő betegség, csak az okát nem tudták. És azt sem lehet tudni, hogy ez az öltözet mekkora védelmet adott a bolhacsípések ellen, mely a pestist okozó baktériumot hordozza. A védőruha jelmezként nagy karriert futott be a színpadon, itt már a halált szimbolizálta.

Fotó: pixabay.com

Hogyan végezték a gyógyítást?

Főzeteket főztek, eret vágtak, sokszor nagy mennyiségű vért lecsapolva, hogy eltávolítsák a mérget a szervezetből. Az izzasztás és forró köpöly helyezése a feldagadt nyirokcsomóra annak kifakadását okozta sok esetben, és kiürült belőle a gennyes váladék. Ugyanezt szolgálta a duzzadt nyirokcsomók forró vassal való fájdalmas kiégetése.

Mi gátolja a terjedést?

Ma úgy gondoljuk, hogy nagy szerepet játszott ebben a karanténok bevezetése. Volt, hogy teljes falvakat, városokat helyeztek karantén alá. A halálozás következtében csökkent Európa népessége, ugyanakkor a fertőzéstől való félelem miatt sokkal kevesebben utazgattak egész Európa-szerte.

A pestis ma

A betegség megelőzésére több „fegyverünk” van: rovarölő szerek, antibiotikumok. A pestis elleni védőoltás csak rövid, pár hónapos védelmet nyújt, és a tüdőpestis ellen nem véd. Sajnos a baktérium antibiotikumra rezisztens formája már megjelent a XX. század végén, és
2017 októberében a mai idők legsúlyosabb pestisjárványa tört ki Madagaszkáron, 170 ember halálát okozva, és ezrek fertőződtek meg. A pestis ellen a leghatékonyabb védekezés a patkányirtás és a kellő fertőtlenítés.

Huszár Zsoltné dr.
szakgyógyszerész

A cikk a Patika Magazinban jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!

XXIX. évfolyam 1. szám 2024. január