A Duna antibiotikum-szennyezettsége nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre – mondta Verő György, a WWF (Természetvédelmi Világalap) magyarországi szervezete élőfolyók programok projektvezetője.
A Yorki Egyetem friss tanulmánya szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, és Európában a Duna van a legrosszabb helyzetben. „A vizek kémiai szennyezése az egyik legfontosabb mutatója a felszíni és felszín alatti vizek állapotának – mondta a projektvezető. A Dunában kimutatott mennyiségek, például antibiotikumokból, nagyon kicsik, és ausztriai mintavételi helyekről származnak.
A szakértő kitért arra, hogy az antibiotikumok jelenléte a vizekben elsősorban a mikroorganizmusokra hat, ezekben rezisztenciát alakíthat ki. Az antimikrobiális rezisztencia elterjedése a legkülönbözőbb problémákat okozhatja hosszú távon, köztük humán egészségügyi problémákat is, és kihat a természetben élő állatok populációjára.
„Európa a világ azon területei közé tartozik, amelyet a folyók átalakítása különösen súlyosan érint. A Nature című folyóiratban most megjelent tanulmány mintegy 250 folyót vizsgált. A nagy folyók kétharmada különböző beavatkozásokkal szabályozott, ezek közül a legdrasztikusabb a keresztgátak építése, általában áramtermelési céllal. Magyarországon alapvetően síkvidéki folyószakaszok találhatók, itt elsősorban az árterek szűkültek be, a partokat stabilizálták, folyószakaszokat vágtak át, ami a vizekhez köthető élőhelyek visszaszorulását okozza” – mondta Verő György.
Megjegyezte, hogy nagy folyóink árterei az elmúlt kétszáz-háromszáz évben óriási mértékben csökkentek, és gyakorlatilag megszűnt a korábbi biológiai sokféleség, miközben jelentősen romlott e területek vízellátása, ami a mezőgazdaságra is komoly hatással van. A szakértő szerint az EU vízkeret irányelve, amely 2027-re jó állapotú folyókat vetített előre, komoly veszélyben van. (MTI)
