Fotó: pixabay.com

Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy egy stresszes nap, túlhajtott hét vagy húzós eseménysorozat után leginkább csak az hiányzott, hogy végre leülhessünk a baráti társasággal beszélgetni egy-két sör kíséretében. De miért éppen a sör az, amit a legtöbben a relaxálás italának tekintenek? Tényleg nyugtat a sör? Melyik sörtípus nyugtat meg leginkább, és ehhez milyen komponense járul hozzá? Ennek járunk most utána.

Ahhoz, hogy megítéljük a sör nyugtató hatását, először érdemes áttekintenünk, mi található egyáltalán a sörben. Ehhez jó támpont lehet a sok sörgyár által még mindig emlegetett 1516-os bajor tisztasági törvény, amely kimondja, hogy a sör csak vizet, árpamalátát és komlót tartalmazhat. Mivel ekkortájt a sör valódi kialakulásáért felelős sörélesztőt még nem ismerték, ez ki is maradt a törvény szövegéből, de magától értetődik, hogy ennek a negyedik alapanyagnak szintén jelen kell lennie minden sörben. Bár azóta a sörök jó része ezektől eltérő – sokszor extrém – alapanyagokat is tartalmaz, mégis kijelenthető, hogy a sör nyugtató hatásáért ezen négy komponens valamelyike lehet a felelős. Ahhoz azonban, hogy megállapítsuk melyik, tekintsük át a hozzávalók jellemzőit.

Víz

Bár a sörök legnagyobb részét a víz adja, könnyen belátható, hogy nyugtató hatásáért nem ez felel. Ez viszont közel sem jelenti azt, hogy ne lenne szerepe a sör potenciális egészségmegőrző hatásaiban. Több tanulmány is kimutatta ugyanis, hogy fizikailag kimerítő feladatok után a sörfogyasztás is megfelelő választás lehet az elvesztett víz pótlására.

Maláta

A sör édességét, színét, kalóriatartalmát és az alkohol kialakulásához szükséges cukrot mind a malátának, azaz a csírázásban megállított gabonafélének köszönhetjük. Önmagában gyógyhatása nem igazán van, és sajnos ez a komponens felelős a megrögzött sörfogyasztók elhízásáért. Bár a XVI. századi törvény árpamalátát említ, a sör készítéséhez bármilyen keményítő tartalmú gabona használható, így találkozhatunk búzát, kölest, rozst, sőt kukoricát és rizst tartalmazó sörökkel is.

Élesztő

Bár az élesztő a sör tömegének legkisebb részét adja, az ital elkészültéhez mégis nélkülözhetetlen, hiszen ez a mikroorganizmus bontja le a cukrokat etil-alkohollá. Bár az alkohol önmagában is nyugtató-altató hatású, vizsgálatok alapján az alkoholmentes sör elfogyasztása is nyugtató hatású, és javítja az alvás minőséget.

Komló

Mint ahogy azt már bizonyára kitalálták a figyelmes olvasók, a sörben a komló nemcsak a keserű ízért és a gyümölcsösebb aromákért, de a nyugtató hatásért is felelős. Régi megfigyelés, hogy a komlószedők látszólag jobban elfáradtak és többször elaludtak napközben, bár munkájuk nem volt nehezebb más mezőgazdasági szüretnél. Az előbb említett alkoholmentes sörökkel végzett tanulmány például kimutatta, hogy a sör keserűségéért felelős alfasavak bomlásterméke, a 2-metil-3-butan-2-ol, megemeli a központi idegrendszerben a gamma-aminovajsav nevű gátló ingerületátvivő anyag szintjét, ami az alanyokban kevesebb stresszhez és gyorsabb elalváshoz vezetett.

Érdekes egybeesés, hogy a mostanság fellendülő kisüzemi sörgyártás sztárja úgyszintén a komló. Így történhet az, hogy a köztudatba lassan beférkőző sörfajta, az India Pale Ale (IPA) legfőbb jellemzője éppen az intenzíven keserű íze, azaz a magas alfasavtartalma. Tehát annak, aki nem idegenkedik a keserű íztől, és sörétől is egy intenzív nyugtató hatást vár, jó választás lehet ezzel a sörtípussal kísérletezni.

Dr. Sárközy András
gyógyszerész, doktorandusz