Versenyfutás a vakcináért

0
270
Fotó: pixabay.com

A mostani koronavírus elleni oltóanyag fejlesztését a bizonytalanságokon túl több konkrét aggodalom is nehezíti.

• Fontos problémakört jelent a védőoltás hatásossága az idősek körében. Az eddigi adatokból jól látszik, hogy a súlyos lefolyás és a halálozás legnagyobb kockázati tényezője a magas életkor – ám egy sor korábbi vakcinánál azt láttuk, hogy pont az idősekben működnek legkevésbé. (Az immunrendszer az „öregedése” miatt az oltásra is kevésbé tud válaszolni.)

Ezért olyan kísérlet is zajlik, amelybe eleve kizárólag 60 év felettieket vonnak be. Azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy még ha az oltás az idősebbekben kevésbé működne is, az sem jelenti azt, hogy értelmetlen: a többiek beoltásával el tudjuk érni, hogy az idősek is védelmet nyerjenek, mert nincs kitől megkapniuk a kórt, hiszen akivel érintkeznek, azok védettek. Ezt az indirekt védelmet szokás közösségi immunitásnak – régebbi, kevésbé szerencsés kifejezéssel nyájimmunitásnak – nevezni.

De mivel vannak olyan csoportok, például idősotthonok, kórházak ápolási osztályai, ahol sok idős él egymáshoz közel, ez a fajta védelem korlátozott az esetükben, így ezzel együtt is fontos volna az idősek számára is hatásos oltás kifejlesztése.

• A védőoltás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ami egyszerűen abból fakad, hogy még a betegség megértésére sem volt túl sok időnk.
• Például kulcskérdés, hogy mennyi ideig marad fenn az oltás adta immunitás, de jelenleg még azt sem tudjuk, hogy maga a kiállt betegség meddig tartó immunitást ad.
• Egy másik kérdés, az alany mennyire vált védetté a betegség ellen. Ilyenek hiányában vagy meg kell várnunk, amíg a próbákban részt vevő alanyaink spontán megfertőződnek, vagy szándékosan meg kell őket fertőzni – mindkettő sok kérdést vet fel.
• Nem tudjuk továbbá, hogy az oltás a megfertőződés és a kór okozó terjesztése ellen is véd-e, vagy csak a megbetegedés ellen. Utóbbi esetben nem lesz közösségi immunitási hatása.

Ferenci Tamás
biostatikus, orvosbiológiai mérnök

Az Óbudai egyetem Élettani szabályozások kutatóközpontjának habilitált egyetemi docense, a védőoltásokról a tények alapján című könyv (2. jav., bőv. kiad. Budapest: Medicina, 2016) szerzője. kutatási területe a klinikai biostatisztika, az orvosi kutatások kritikus értékelése

Forrás: MTA/Ferenci Tamás

A cikk a Patika Magazin szeptemberi számában jelent meg!