Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.
Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.
Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.
Az asztmás roham kiváltó okai
A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.
Sokszor a magas hegyen való tartózkodás váltja ki a nehézlégzést, az asztmára emlékeztető tüneteket: jól ismert ez a jelenség a síelők körében. Ilyenkor nem a magasság, hanem a hideg levegő okozza a tüneteket. A magas hegységekben általában kevesebb az asztmát provokáló por, szennyeződés – ezért is javasolják a betegeknek a magassági gyógykúrát. Azonban a fizikai megerőltetés, hegymászás provokálhatja a rohamokat, ezért a nagyobb erőfeszítést kívánó szabadidősportokat csak mértékkel, megerőltetés nélkül szabad űzni. Az asztmás beteg indulása előtt kérje ki gondozó orvosa tanácsát ebben a tekintetben is.
A hirtelen fellépő asztmás roham általában nehézlégzéssel, elhúzódó köhögéssel, sípoló légzéssel kezdődik. Az asztmában szenvedő betegnek általában ismerősek a tünetek, valószínű, hogy fellépte előtt azonnal a mindig magával hordott porlasztóból gyógyszert lélegez be. Ha ezt elmulasztja, vagy későn teszi, fulladásérzés lép fel, kapkodja a levegőt, arca lilás lesz, pulzusa nagyon gyorssá válik. Asztmás roham esetén a beteget először is hagyni kell nyugodtan ülni. Ne erőlködjék, és ha úgy jobban tud levegőt venni, hajoljon előre. A hosszan tartó roham alatt a beteg kiszáradhat, mert a sokáig tartó légszomj miatt nem tud inni. Ezért a megfelelő folyadék beviteléről a roham után gondoskodni kell: ez esetenként elérheti a két-három litert is a napi szükségleten felül.
A cikk a Zsebdoktor utazóknak c. kiadványban jelent meg,
melyet a shop.galenus.hu oldalon tud megrendelni.