Krónikus vénás beteg – Mit tehet az expediáló szakember a gyógyszertárban?

0
1124

A krónikus vénás betegség (KVB) valamilyen formája 3-ból 2 magyar felnőttet érint. Szem előtt tartva azt, hogy a kórállapot kezelése akkor lehet eredményes, ha a megfelelő terápiát minél hamarabb elkezdi az érintett személy, és azt megfelelő mértékű adherenciával tovább is viszi, mind a prevencióban, mind a kezelésben nagy szerep hárul az expediáló szakemberekre.

A KVB diagnózisára és kezelésére vonatkozóan nemrégiben jelent meg egy hazai, átfogó ajánlás [1]. Cikkünkben az irányelv és a vonatkozó szakirodalom tükrében bemutatjuk azt, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartani a krónikus vénás betegek patikai ellátása során.

A seprűvénáktól a visszeres fekélyig

A krónikus vénás betegség (KVB), vagyis az alsó végtagi vénás rendszer kóros elváltozásai következtében kialakult tünetegyüttes gyakori.

A KVB klasszifikációjára a CEAP szolgál. Az osztályozás C0-tól C6-ig terjed, és a C0 esetén nincs látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek, míg a C6 az aktív vénás fekély stádiumát jelenti [1].

Egy több mint 91 ezer beteg adatait elemző, 20 országot felölelő nemzetközi tanulmány a KVB prevalenciáját 64%-nak találta; ezek között a KVB súlyosabb formái (C4-6 stádiumok) 5%-ban fordulnak elő, és az életkor előrehaladásával a gyakoriságuk jelentősen nő.

Születtek magyarországi eredmények is, amelyek 66%-os varicositasprevalenciát mutattak; vagyis 3-ból 2 magyar érintett a KVB-ben [1].

Sajnálatos tapasztalati tény

– Riasztó adatok és kilátások ellenére az érintettek jelentős része elbagatellizálja a problémát.

– Csupán esztétikai hibának vagy apró, zavaró tényezőnek minősítik a vénás panaszokat mindaddig, amíg az állapotuk nem súlyosbodik jelentősen.

– A panaszok kezelés hiányában ugyanis egyre romlanak, és a szövődmények kockázata is nő.

Kinél alakul ki KVB?

A vénás betegségek kialakulásában számos örökletes faktor szerepel. Emellett azonban nem elhanyagolható az életmódbeli és a környezeti tényezők szerepe. Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szembesül KVB-vel. Míg a 20 év alatti lakosságban 12,5%, addig a 70 év felettieknél 82%-ban fordul elő a megbetegedés. Számít a nem is: a nőknél kétszer gyakoribb ez a kórkép. Emellett a nőknél a szülések számával is növekszik a KVB kialakulásának kockázata. A testsúly is lényeges: a KVB nemtől függetlenül gyakoribb az elhízott embereknél. Fontos az életmód is: az állómunkát végzők körében gyakrabban fordul elő, mint a fizikailag folyamatosan aktívaknál [1].

Kezelni kell, mégpedig minél korábban

A KVB esetén megfelelő kezelés hiányában az állapotromlás biztosnak vehető. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy az apró seprűvénák helyét idővel szemmel is látható, esetleg a bőrből kiboltosuló, fájdalmas visszerek fogják átvenni, és egyre gyakoribbá fog válni az ödémásodás, majd megjelenhetnek a krónikus sebek, fekélyek.

Mit tehet a patikus?

Tudatosítani kell a betegekben, hogy az állapotromlás feltartóztatása érdekében minél hamarabb megkezdett, adekvát kezelésre van szükség.

A KVB komplex terápiája – az életmódváltás mellett a terápia 3 pilléren nyugszik:

– gyógyszeres terápia,

– kompressziós kezelés,

– invazív (műtéti) beavatkozások.

A felsorolt módszerek akár kombinációban is alkalmazhatók, pl. műtéti beavatkozás előtt vagy azt követően is kedvező hatású a venoaktív gyógyszer szedése, ill. a kompressziós kezelés és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazása is előnyös lehet.

Az adekvát kezelés kiválasztásában az új hazai szakmai irányelv is támpontokat nyújt [1].

A gyógyszeres kezelés a terápia szerves része

A KVB tünetei jól ismertek, a leggyakoribb panaszok a következők közül kerülnek ki:

– nehézláb-érzés (különösen estefelé),

– lábszárfájdalom,

– feszülés- és dagadásérzés a lábakban (nyáron jellemzőbb, amikor a magasabb külső hőmérséklet tovább ront a KVB-betegek állapotán),

– melegségérzés, viszketés,

– lábszárgörcsök (számos esetben éjjel jelentkeznek),

– nyugtalanláb-szindróma,

– visszerek különböző formái,

  • reverzibilis boka- és lábszárvizenyő: feszes, kemény, dagadt lábszár, boka,

– állandósult vizenyő (ödéma), bőrkárosodás, visszeres ekcéma,

– lábszárfekély.

A gyógyszeres terápia középpontjában az MPFF áll

A krónikus vénás betegség kezelésében, a KVB valamennyi stádiumában igazoltan lényeges szerepet kapnak a venoaktív gyógyszerek [1]. A venoaktív hatóanyagok köre széles, és közülük a mikronizált, tisztított flavonoidfrakció (MPFF) alkalmazását támogatja a legszélesebb körű evidencia (1. táblázat).

A „mikronizált” jelen esetben fontos technológiai jellemző, hiszen a szemcseméret adott tartományba való lecsökkentése a bélből való felszívódás javulásával, a biohasznosíthatóság növekedésével társul [2].

Az MPFF a KVB legtöbb tünete vonatkozásában magas vagy közepes szintű evidenciával támogatott módon bizonyul hatásosnak. Ehhez képest az egyéb venoaktív készítményeknél a rendelkezésre álló bizonyítékok száma és erőssége limitált (1. táblázat) [1].

Az MPFF-kezelések esetén a következő tünetek enyhüléséről számoltak be a vizsgálatokban: alsó végtagi fájdalom, alsó végtagi ödéma, nehéz láb érzése, alsó végtagi görcs, érzészavar, égő érzés, funkcionális diszkomfort, bokakörfogat növekedése. Emellett a vénás beavatkozások (érsebészeti, endovénás, szkleroterápia) után jelentkező fájdalmak enyhülését is tapasztalták [1].

Az MPFF szedését illetően megjegyzendő, hogy a hatás nem azonnali:

– Elsősorban kúraszerű alkalmazás javasolt, rendszerint évi két alkalommal.

– A KVB kezdeti stádiumaiban 2-3 hónapig tartó kezelésre lehet szükség (kúraszerűen), míg a súlyosabb KVB (bokaduzzadás, bőrpanaszok, fekélyesedés; CEAP C3-C6) már 6 hónapig tartó, egybefüggő kezelést igényelhet.

– Súlyos vénás rendellenességeknél, és ha a betegnek a kompressziós eszköz használatával is nehézségei vannak, akkor folyamatos venoaktív gyógyszer alkalmazása javasolható [3].

A venoaktív gyógyszereken túl más hatáspontú készítmények adása is indokolt lehet. Ilyen módon véralvadásgátlók, antitrombotikus és a vénás mikrokeringést javító készítmények alkalmazása is releváns lehet KVB-ben [1].

A külsőleges készítmények (krémek, gélek) használata kapcsán megjegyzendő, hogy azokat enyhe masszírozással, a bokától a comb felé irányuló mozdulatokkal javasolt felvinni, hogy ilyen módon is támogatott legyen a megfelelő irányba (szív felé) való véráramlás.

1. táblázat: A venoaktív készítmények krónikus vénás betegség tüneteire gyakorolt jótékony hatásait támogató bizonyítékok szintjei [1]

Klinikai tünetekMikronizált, tisztított flavonoidfrakció (MPFF)Rutin és rutozidokKalcium-dobezilátRuscus aculeatus (szúrós csodabogyó), heszperidin, aszkorbinsavVadgesztenye- kivonatok
FájdalomABBAA
ÖdémaA
AAA
BokakörfogatB



Nehézláb-érzésABAA
GörcsB

B
ÉrzészavarC
B

ViszketésA

BA
BőrelváltozásokA



Funkcionális diszkomfortB
B

ÉletminőségA

B

Magyarázat:

A – Magas szintű evidencia. Több randomizált, multicentrikus nemzetközi vizsgálat vagy szisztematikus áttekintések, metaanalízisek eredménye.

B – Közepes szintű evidencia. Egy randomizált tanulmány vagy több nem randomizált, nagy esetszámú klinikai vizsgálat eredménye.

C – Alacsony szintű evidencia. Esettanulmányok, kis esetszámú, egy centrum adatain alapuló klinikai vizsgálatok, nagy tapasztalatú szakemberek vagy bizottságok véleménye.

Kell a szorító zokni vagy a harisnya!

A krónikus vénás betegségben az ödéma megelőzésére, a tünetek mérséklésére és az életminőség javítására javasolt a kompressziós kezelés – akár per os adagolt gyógyszerek mellett is.

A vonatkozó hazai szakmai irányelvből kiderül, hogy:

– Akinek a lábfej elülső része és a lábujjak is duzzadtak, annak javasolt zárt lábfejű harisnya vagy az érintett területek tartós kompressziós kezelése.

– A combtőig érő harisnyák valamelyest kedvezőbbek az ödémacsökkentés és a hemodinamikai hatás tekintetében a térdig érő harisnyákhoz képest, ezért használatuk megfontolandó.

– A betegeknek meg kell tanítani a kompressziós eszközök alkalmazásának helyes módját (reggel húzzák fel a még nem duzzadt végtagra!).

– A betegek számottevő része nem szívesen viseli a kompressziós eszközöket, különösen a nyári melegben. Akinek kellemetlen a felírt eszköz viselése, javasolt az indikáció, a nyomás, az anyagminőség és az illeszkedés, ill. a fel- és lehúzás újbóli ellenőrzése (újból orvoshoz kell irányítani a beteget).

– Ha a kompressziós anyag irritációt okoz, amely akár helyi fertőzéshez vezet, akkor mindenképpen javasolt a kompressziós eszköz módosítása.

– A vénás fekélyek gyógyításában abban az esetben is javasolt a kompressziós terápia, ha egyéb terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak. Sőt, gyógyult fekély esetén is ajánlott a tartós kompressziós kezelés a kiújulás megelőzésére.

– Amennyiben KVB-ben a kompresszió nem alkalmazható a standard módon, a láb emelt pozícióban tartása jöhet szóba, ami a kompressziós kezelés kiegészítésére is ajánlható (a láb felpolcolására ajánlott felhívni a betegek figyelmét).

– Alternatív kompressziós kezelésként balneoterápia vagy derékig érő vízben tartózkodás, és így alkalmazott mozgásgyakorlatok fontolhatók meg [1].

A mozgástól való kímélet nem tesz jót a KVB-ben érintetteknek!

– A KVB CEAP C1-C4 stádiumaiban a fizikai aktivitás fokozása javasolt primer prevencióként.

– Vénás fekély fennállása esetén javasolt a fizikai aktivitás fokozása az izompumpa javítása, valamint a fájdalom és az ödéma enyhítése, a fekélygyógyulás elősegítése céljából.

– A vénás torna és a járásgyakorlatok végzése a KVB valamennyi stádiumában ajánlható [1].

Útravaló

A krónikus vénás betegek állapota megfelelő kezelés hiányában tovább romlik.

A minél korábban megkezdett, igazoltan hatásos gyógyszeres terápia az állapotromlás feltartóztatásában kiemelkedően fontos szerepet tölt be.

Hazai törekvések a KVB jelentette betegségteher visszaszorítására

A krónikus vénás betegség ellátásáról szóló friss és aktuális hazai szakmai irányelv mellett egyéb kezdeményezések is felhívják a szakemberek és a laikusok figyelmét a vénák egészségének a fontosságára.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya szép hagyományának tesz eleget minden évben, amikor megválasztja az év gyógynövényét. 2023-ban a „győztes” a vadgesztenye lett. Az év gyógynövénye megválasztásával a cél az, hogy évről évre újabb gyógynövényre irányuljon a figyelem, és a gyógynövénnyel kapcsolatos ismeretek az érdeklődők széles köréhez eljuthassanak. Remélhető, hogy a vadgesztenye – a 2023-as év gyógynövényeként – felhívja a figyelmet a krónikus vénás betegségre és a megelőzés, kezelés fontosságára [4].

Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész

HIVATKOZÁSOK

1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a krónikus vénás betegség ellátásáról; érv. 2024. december 10.
2. Russo, R. et al.: Comparative Bioavailability of Two Diosmin Formulations after Oral Administration to Healthy Volunteers. Molecules, 2018, 23: 2174.
3. Kalinin, R. et al.: Course duration for venoactive-drug treatment in chronic venous disease. https://www.phlebolymphology.org/course-duration-for-venoactive-drug-treatment-in-chronic-venous-disease/; 2023. május. 25.
4. http://pharmaonline.hu/aktualis/cikk/2023_ban_a_vadgesztenye_az_ev_gyogynovenye; 2023. május 25.

Tesztkérdések

1. A krónikus vénás betegség kezelésében melyik hatóanyag alkalmazását támogatja a legtöbb és legerősebb evidencia?

a) Mikronizált tisztított flavonoidfrakció (MPFF)

b) Vadgesztenye-kivonatok külsőlegesen alkalmazva

c) Rutin

2. Milyen előnyöket kínál az, ha „mikronizált” a tisztított flavonoidfrakció?

a) Ritkábban okoz székrekedést és puffadást

b) Magasabb a biohasznosulása

c) Kevésbé keserű az íze

3. Melyik állítás igaz a kompressziós kezelésekre?

a) Csak fekvőbetegeknél alkalmazhatók, járóbetegeknek nem alkalmasak

b) Vénás fekély esetén is kedvező hatásúak

c) A térdig érő kompressziós harisnya általában hatásosabb, mint a combtőig érő

A cikk a Patika Magazinban jelent meg! A lapot keresse a gyógyszertárakban!