Tévedés azt gondolni, hogy fogyókúrázásnál csak az étrenddel bevitt kalóriák mennyisége számít. A napi kalóriabevitel korlátozása mellett számos tényezőre figyelnünk kell, ha sikeres és tartós testsúlycsökkenést szeretnénk elérni.
Természetesen a képlet igaz: tartósan negatív energia-egyensúlyt szükséges elérni, vagyis kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk.
Mégis, mi lehet az oka a sikertelenségnek?
A túl sokat és túl gyorsan ígérő divatdiéták általában hamar kudarcba fulladnak. A szélsőséges vagy hiánydiéták nem tarthatóak fenn hosszú távon, hiányállapotokat okoznak, ill. jojóeffektushoz vezetnek.
Alapjaiban a mediterrán étrend javasolható. Ennek kalóriatartalmát úgy igazítsuk, hogy napi 5-600 kcal-val kevesebbet vigyünk be az eddig megszokottnál. vizsgálatok alapján hatásosabbnak tűnik, ha a nők maximum 1200 kcal-s, a férfiak 1500 kcal-s szénhidrátcsökkentett, állati zsírszegény étrendre váltanak a fogyókúra során.
A drasztikus koplalásos diéták, melyekkel látványosan 10 kilókat lehet pár hét alatt ledobni, sajnos hosszú távon nem eredményesek.
Sőt, mivel ilyenkor a szervezet set-point mechanizmusa „vészriadót fúj”, vagyis éhínséget észlelve tartalékolásra kapcsol, nem enged a zsírraktárakból, és igyekszik visszaállítani az eredeti testsúlyt.
A mozgás hiánya
Ha csak kalóriamegvonással próbálkozik valaki, egy idő után leállhat a fogyás, ill. az illető az izomtömegéből kezd veszíteni (azt pedig nem szeretnénk!), és nem a zsírraktárjai csökkennek. Mozgással kalóriákat égetünk.
Napi 500 kcal-val kevesebbet enni!
Már heti 150 perc edzésnek is jótékony hatása van az egészségre. Zsírégető mozgásformákat érdemes váltogatni rezisztencia(izomerősítő) edzésekkel. Zsírégetőnek számítanak az alacsonyabb pulzusszámon végzett, közepes intenzitású, legalább 40 percig tartó mozgásformák.
Jó minőségű alvás is szükséges
Kialvatlanság vagy a cirkadiánritmus felborulása elhízásra hajlamosítanak. A stresszhormonok termelődése megnő, ami szintén raktározásra ösztönzi a szervezetet. Ha keveset alszunk, akkor a jóllakottságérzésért felelős hormon (leptin) szintje lecsökken, viszont az éhségérzetért felelős ghreliné megnő.
A képlet
· Napi mozgás
· Napi 500 kcal mínusz
· Odafigyelés
· Kitartás
· Türelem
Hormonális okok az elhízás hátterében
Az elhízás hátterében mindössze 5-10%-ban felelős valamilyen hormonális eltérés.
Több endokrin betegség is okozhat elhízást és hátráltathatja a fogyást. ilyen pl. az
- inzulinrezisztencia,
- ösztrogéndominancia,
- pajzsmirigy-alulműködés,
- mellékvesekéreg-túlműködés,
- nőknél policisztás ovárium szindróma.
Ha kitartó diétával és rendszeres testmozgással is elakad a fogyás, érdemes kivizsgáltatni magunkat.
Lelki okok a háttérben, falásrohamok
Nem feledkezhetünk meg a stresszevőkről, ill. azokról, akik rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat „kezelik” evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat édességek fogyasztásával próbálják „orvosolni”. A mentális egészségünk érdekében pszichológus segítségével változtathatunk rossz szokásainkon.
Ne csábuljunk el a hangzatos, gyors fogyást ígérő szlogeneknek!
Ahogyan a testsúlyfelesleg sem pár hét alatt „került” ránk, úgy a kilók leadása sem fog egyik hétről a másikra tízesével sikerülni. Legyen türelmes önmagával szemben! Az egészséges étrend kialakítása mellett láthatjuk, hogy számos életmódbeli tényezőn szükséges változtatni, melyek mind hatással vannak az anyagcserére és az egészségre.
Az életkor előrehaladtával (kb. 30 éves kor után) lassul az anyagcserénk. Ha továbbra is ugyanannyit eszünk, azaz konkrétan semmi különöset nem csinálunk másképp, de mivel szervezetünknek már kevesebb energiára van szüksége, akkor a testsúly gyarapodni fog. Ne várja meg az első plusz 10 kg „felkúszását”!
Dr. Gyöngy Andrea
belgyógyász, diabetológus
adjunktus
A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2025. június