Mi okozhat lábfájdalmat?

0
428
Fotó: gettyimages.com

Szinte nincs is olyan ember, kinek életét olykor-olykor ne keserítené meg a lábfájdalom. Jó esetben csak egy gyorsan múló panaszról van szó, ám ha hosszabban fennáll a probléma, érdemes utánajárni, vajon mi is áll a hátterében.

A gyorsan múló lábfájdalom leggyakrabban izomhúzódásból, izomlázból, zúzódásból származik. Ezek különösebb, komolyabb kezelést nem igényelnek. Amennyiben a kellemetlen érzés hosszabban fennáll, illetve időről időre visszatér, célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel akár súlyosabb betegséget is jelezhet.

Érszűkület

Lábfájdalom, főleg lábikrafájdalom esetében legtöbben azonnal érszűkületre gondolnak. Nem is alaptalanul. Az érszűkület legelső tünetei között a lábikrafájdalom szokott jelentkezni. Ilyenkor a láb mozgatásakor fokozódó oxigénigénnyel a szűkült verőérben nem tud annyival több vér a lábizomba szállítódni, mint amennyivel többre lenne szüksége. Ezt az oxigénhiányt az izom fájdalommal jelzi.

Érszűkületes fájdalomra ezért a „kirakatnéző betegség” tünettana jellemző: járáskor 50-10 m megtételét követően a lábikra elkezd fájni, mely megállásra – pl. kirakatnézéskor – megszűnik. Újrainduláskor újabb 50-100 m után a fájdalom ismét jelentkezik. Érszűkületre jellemző még továbbá a hideg végtagok, valamint a pulzus tapinthatóságának nehezítettsége, ill. megszűnése a lábfejen.

Kiket érint? Érszűkület jellemzően 50 év felett alakul ki. Családi halmozódást mutat, a dohányzás elősegíti a kialakulását.

Visszértágulat

Másik keringési probléma, mely lábfájdalmat okozhat, a visszerek tágulata. Ilyenkor, szemben az érszűkülettel, nem az oda áramló vér mennyisége elégtelen, hanem a folyadék visszaszállítása. A visszeres lábfájdalomra jellemző, hogy döntően sok állás, ülés után, este jelentkezik feszülő érzéssel. A láb ilyenkor a vissza nem szállított folyadék miatt meg is dagad. Gyakori jelenség visszeres panaszoknál az éjszakai lábikragörcs, valamint a kitüremkedő, kacskaringós visszerek.

Kiket érint? A visszértágulat a 30-as életévekben kezd kialakulni, a szülés, álló- vagy ülőmunka, kevés mozgás elősegíti a kialakulását.

Kopásos megbetegedések, gyulladások

A lábfájdalmak további csoportját teszik ki az ízületi/porckopásból származó állapotok. Ezek főleg a térdben lévő porc és a csípőízület kopását (csípőízületi artrózis) foglalják magukban, azonban gyakori a boka-lábfej területi elváltozás is.

A nagy igénybevételnek kitett testrészeknél nem ritka, amikor a porc szerkezete különböző okok miatt megváltozik és elvékonyodik – pl. jelentős fizikai munka, kor, betegségek, sérülések –, majd az ízületi folyadék mennyisége csökken, és a csonton kinövések keletkezhetnek. Ennek következtében az ízületi tok sérül, gyulladásos folyamatok indulnak meg, ami fájdalommal, esetleg külsőleg is látható duzzanattal jár.

Kiket érint? Ilyen fájdalmak jellemző megjelenési korosztálya a 40 év felettiek.

Baker-ciszta

A lábfájdalom hátterében igen gyakran húzódik meg Baker-ciszta. Ekkor a túl nagy mennyiségű ízületi folyadék termelődésének a hatására egy folyadékkal teli ciszta alakul ki a térdhajlatban. Az állapot általában valamilyen betegség, pl. ízületi gyulladás, sérülés vagy porckopás következtében jön létre. Az esetek egy részében a Baker-ciszta nem okoz különösebb fájdalmat, ám ha jelentkeznek tünetek, akkor térd mögötti – vagy az egész lábban lévő – duzzanat, térdfájdalom, szorítás érezhető.

Kiket érint? A Baker-ciszta az idősebbeken kívül a 20-as, 30-as korosztályt is érinti.

Idegbecsípődés

Akut mozgáskorlátozottságot okozó idegbecsípődéses állapot leggyakrabban porckopás talaján kialakuló lumbágó és isiász formájában jelenik meg. Ilyenkor a gerincoszlopra nehezedő nyomás hatására a porckorongban lévő kocsonyás anyag kitüremkedik, aminek következtében a gerincidegek nyomás alá kerülnek. Isiász esetén a fájdalom provokálható – pl. köhögéssel –, és jellemzően a derék, a comb hátsó része, a térd külső oldala és a külső boka mentén fut végig. Zsibbadással, nyugalmi panasszal is jár.

Kiket érint? Ez a fajta fájdalom már a 20-as években járóknál is gyakori. Kevés mozgás, számítógép előtt ülés elősegíti a kialakulását.

Mozgásszervi fájdalomnál megoldás az aktív fájdalomcsillapítás

Amennyiben a lábfájdalom tartósnak bizonyul, érdemes szakorvoshoz fordulni, aki a fizikális vizsgálatok mellett CT, MRI, Doppler-ultrahang segítségével kideríti a fájdalom okát, és segíti az olyan veszélyes állapotok kizárását, mint a mélyvénás trombózis. A pontos diagnózis ismeretében az orvos személyre szabott terápiát javasol.

Forrás: Galenus

A cikk a Patika Magazinban jelent meg, keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!