Müzli, ami nem müzli

0
1265
Fotó: piaxabay.com

A müzlit sokan az egészséges táplálkozással azonosítják, míg mások nem tudják elképzelni, hogy „madáreledel” kerüljön a tányérjukba. Hívei naponta fogyasztják, ez a tendencia évről évre növekszik. A müzli az egészséges étrend részeként valóban számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó.

Egészségünk megőrzése céljából tudnunk kell, mit veszünk le a boltok polcairól, hiszen nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.

A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner (1867–1939) zürichi körzeti orvos, majd indult világot meghódító útjára.

Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: két evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), két evőkanál tejszín vagy joghurt, egy evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, egy friss reszelt alma, egy teáskanál citromlé, méz, barnacukor, ízlés szerint melasz és tej. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya 12% fehérje, 27% zsír és 61% szénhidrát. Ez a tápanyagarány majdnem megegyezik az egészséges táplálkozásban ajánlott napi tápanyagaránnyal (fehérje: 12%, zsír: 30%, szénhidrát: 58%), továbbá sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kevés benne a telített zsírsav (különösen, ha tejszínt nem használunk) és a cukortartalmát is minimálisra lehet csökkenteni.

Egy adag müzli hosszú órákon át teltségérzetet és egyenletes vércukorszintet biztosít, ezt a benne található rostok és lassan felszívódó szénhidrátok és növényi olajok okozzák. A müzlit először fogyasztók akár hasi diszkomfortérzetet is tapasztalhatnak a nagy rosttartalom (a 10 grammot is elérheti) miatt. Ekkora rostbevitelnél fontos tisztában lenni a folyadékfogyasztás szükségességével, hiszen kevés folyadékfogyasztás mellett székrekedést is okozhat.

A GfK Hungária Piackutató Intézet szerint az elmúlt másfél évtizedben a hazai müzli- és gabonapehely-fogyasztás folyamatosan nőtt. A müzlik és gabonapelyhek különösen a fiatal felnőttek, a nők és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében hódít. Minden harmadik nő és minden ötödik férfi legalább heti egyszer fogyasztja ezt a rostokban gazdag reggelit.

A gabonapehely nem müzli

A fenti kutatás is erősíti azt a hiedelmet, hogy a müzlit és a gabonapelyheket együtt kell tárgyalni, táplálkozásbiológiailag nincs köztük nagy különbség. Ez azonban nagy tévhit, hiszen míg a müzli egy természetes gabonapelyhekből – azaz a hengerekkel szétlapított teljes gabonaszemből –, gyümölcsből, magvakból és tejtermékből álló nagy tápanyagtartalmú reggeli, addig az ízesített gabonapelyhek a legtöbb esetben finomított lisztből nagy mennyiségű cukorszirup felhasználásával készülnek, és az eredeti müzlihez képest – többek között – kis rosttartalmú élelmiszerek. A jelenleg a piacon kapható termékek rosttartalma között négyszeres különbség van: 3 g és 11,9 g között változnak (100 g termékben). A cukortartalomban is nagy különbségek vannak, a legkisebb cukortartalmú termék 10 g-ot, míg a legtöbb cukrot tartalmazó müzli 33,8 g-ot tartalmazott 100 grammonként.

A legtöbb gabonapehely az Egyesült Államokban fogy. Európában Nagy-Britanniában, valamint Francia-, Olasz- és Svédországban nagy a gabonapehely-fogyasztás. Ezekben az országokban a felnőttek 82%-a, míg a gyermekek 85%-a reggelizik rendszeresen gabonapelyhet, a férfiak naponta átlagosan 33 g-ot, a nők pedig 27 g-ot fogyasztanak.

A gabonapelyhek a gyermekek körében a legnépszerűbbek, ezért ezeket a termékeket a szülők szívesen vásárolják, mivel az a közvélekedés róluk, hogy a gyermekek számára fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. A hazai fogyasztás elmarad a nyugat-európaitól, kb. annak az egytizedét teszi ki.

Fotó: pixabay.com

A müzli összetételéről, jellegzetes tulajdonságairól a Magyar Élelmiszerkönyv nem rendelkezik, s az élelmiszeriparnak sincs egységes állásfoglalása arról, hogy pontosan mi a müzli. Táplálkozástani szempontból a természetesség oldaláról kell megközelíteni a kérdést, hogy pontos képet festhessünk a müzliről: természetes összetevőket tartalmazó, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étel, mely csak csekély mértékben (vagy nem) tartalmaz hozzáadott cukrot, és egyéb mesterséges anyagok (aroma, tartósítószer stb.) felhasználása nélkül készül.

A kiváló minőségű müzli alapját pelyhesített, finomítatlan gabona képezi, aszalt gyümölcsökkel és olajos magvakkal. Az eredeti Bircher-Benner recept alapján kevés müzli készül. A termékekhez hozzáadott cukor, csokoládé, puffasztott gabonák rontják az értéküket, s a tápanyagarányt megváltoztatják főként a cukrok és a zsír javára.

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség arra, hogy az eredetileg kiváló összetételű, nagy táplálkozásbiológiai értékű termékből egy kedvezőtlenebb készüljön? A válasz: a fogyasztók igénye. Az embereknek fontos az intenzív ízélmény, s az édes íz szeretete háttérbe szorítja a tápanyag-összetétel értékeit. Felmérések mutatják, hogy a kifejezetten édes müzlik és gabonapelyhek fogynak legjobban, s ezt az igényt minden gyártó próbálja a saját termékével kielégíteni, háttérbe szorítva a természetes alapanyagok felhasználását.

Fotó: pixabay.com

Összefoglalás

A müzli az egészséges táplálkozás egyik fontos eleme lehet, kiváló reggeli alternatíva. A vásárlás során viszont könnyen eshetünk abba a hibába, hogy egy divatos, hangzatos nevű terméket választva az egészséget szorítjuk háttérbe. A termék íze mellett nagyon fontos annak táplálkozástani értéke is, célszerű a természetes ízek szeretetére szoktatni magunkat a cukrozatlan termékek fogyasztásával. A cukrozott gabonapelyhek, corn flakes-ek nem valók napi szinten a tányérba, ezeket nem szabad összekeverni a természetes müzlikkel.

Tudatos vásárlási szokásokkal és az élelmiszercímkék elolvasásával mindig győződjön meg arról, hogy az adott müzli valóban egészségét szolgálná-e. Ha sok cukrot, zsírt, adalékanyagot és kevés rostot, gyümölcsöt tartalmaz, akkor a válasz egyértelműen: nem. Amennyiben biztos szeretne lenni abban, hogy a müzlije cukor- és adalékanyag-mentes, akkor válassza az otthon készített étel biztonságát pl. zabpehely, dió, mogyoró, kókuszreszelék, mazsola, aszalt szilva és joghurt felhasználásával. Ebben az esetben az alapanyagok vásárlásakor kell gondosan eljárnia, győződjön meg róla, hogy a gabonatermékek nem fertőzöttek, az aszalt gyümölcsök nem avasak.

Vági Zsolt dietetikus
táplálkozástudományi szakértő
Lelovics Zsuzsanna
táplálkozáskutató
Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet