Senki ne bízzon az interneten árult gyógyszerekben!

A május 13-20. között zajló nemzetközi Pangea VII fedőnevű akció Magyarországon ismét rávilágított arra: ma a magyarok a legtöbb hamis vagy illegális gyógyszert az interneten keresztül rendelik. Egyre kevesebb az utcákon, piacokon vagy a pult alatt árult hamis és illegális gyógyszer, de megnövekedett a weboldalakon és közösségi oldalakon árult készítmények száma.

Próbavásárlás: minden egyes termék hamis volt

Az akció ideje alatt az együttműködő magyar hatóságok 49 illegálisan működő weboldalt azonosítottak, melyek magyar nyelven a magyar fogyasztókat célozták meg hirdetéseikkel. Ezt követően próbavásárlásokat végeztek: gyanús étrend-kiegészítőket és gyógyszereket rendeltek az internetről. A beérkezett 24 különböző készítményt a GYEMSZI-OGYI laboratóriuma vizsgálta be. A laboratóriumi eredmények egyértelműen kimutatták: minden bevizsgált készítmény hamis vagy illegális volt.

Manipulált hatóanyagtartalom

A hamis gyógyszerek esetében a készítmények összetétele, a csomagolás és a tabletták kinézete tért el az eredeti gyógyszerektől. Minden gyanús gyógyszer, amit internetes oldalon keresztül rendeltek be a hatóságok, hamisnak vagy illegálisnak bizonyult! A bevizsgált potencianövelők a legtöbb esetben az eredeti készítményekben megtalálható hatóanyag-mennyiség töredékét, 15-20%-át tartalmazták csak, azaz lényegében hatástalanok lettek volna, ha valaki alkalmazta volna őket. A bevizsgált fogyasztószerek esetében nemcsak mennyiségi problémák voltak, de többször nem az a hatóanyag szerepelt a hamis készítményben, ami az eredeti készítmény hatóanyaga. A bevizsgált étrend-kiegészítők egy része más összetevőkből állt, mint ami tájékoztatójukban, dobozukon fel volt tüntetve.

Az illegális szerek olyan készítmények, melyek nem rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel Magyarországon, ezért értékesítésük illegális. A bevizsgált minták között nem egy olyan készítményt találtak a GYEMSZI-OGYI laboratóriumában, ami amellett, hogy illegális volt, még hamis készítménynek is bizonyult: más mennyiségben tartalmazta, vagy nem azt a hatóanyagot tartalmazta, ami eredetileg dobozán, tájékoztatójában feltüntetett.

Ilyen hamisítványokat és illegális szereket árulnak

„Súlyos egészségügyi kockázatot jelent, ha valaki hamis vagy illegális készítményeket alkalmaz”mondja dr. Kőszeginé dr. Szalai Hilda, a GYEMSZI OGYI főigazgató-helyettese. „A GYEMSZI OGYI laboratóriuma 24 mintát vizsgált meg, melyből 8 bizonyult hamisítványnak, a többi pedig illegálisnak. A laboratórium eredményei alapján a GYEMSZI OGYI az illegális weboldalak üzemeltetői ellen feljelentést tesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél és kezdeményezi az illegális weboldalak eltávolítását is.”

Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője elmondta „2014-ben az illegális antibiotikum készítmények és egyéb gyógyszerek kevésbé vannak jelen a magyar nyelvű illegálisan gyógyszert értékesítő honlapok kínálatában. Jelenleg ezeken az oldalakon főként életmódgyógyszereket árulnak, ellentétben a külföldi oldalakkal, ahol nem ritka a hamis antibiotikumok, rákgyógyszerek és egyéb gyógyszerek értékesítése sem”.

Hamis gyógyszer úton-útfélen

Az akció ideje alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak az ország területére beérkező gyógyszerkészítmény-szállítmányok ellenőrzésére a postai és a légiforgalomban. Emellett ellenőrzéseket tartottak a közutakon, piacokon, közterületeken és a határforgalomban is, 704 esetben röntgenátvilágításhoz is folyamodtak. Az akció nyolc napja alatt 90 fajta gyógyszerkészítményt foglaltak le 5 millió forint értékben, ami mintegy 7000 darab tablettát és 2500 ml folyékony gyógyszert jelent. A NAV munkatársai a lefoglalások során a hamis vagy illegális készítmények között találtak potencianövelőket, és teljesítményfokozókat egyaránt. Az egészségügyi termék hamisítása bűncselekmény megállapítása után a NAV átadta az ügyeket a rendőrhatóság részére.

Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője szerint „bár nő a fogyasztók tudatossága az évek óta folyó lakossági felvilágosító kampányok eredményeképpen, és piacokon, közterületeken vagy pult alól egyre kevesebbszer vásárolnak bizonytalan forrásból származó gyógyszereket a magyarok, annak a tudatosítására továbbra is szükség van, hogy az interneten weboldalakon vagy közösségi oldalakon árult készítmények ugyanolyan mértékben veszélyesek.”

 

 

HENT