Fotó: gettyimages.com

Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG-oltás mind a mai napig kötelező minden egészséges kisbaba számára. A BCG-ről az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a tbc-n kívül több más betegség ellen is védelmet nyújt, illetve a kezelésükben lehet hasznos. Most több országban is, ahol az oltás nem kötelező, gyorsan beoltják az egészségügyi dolgozókat, azt remélve ettől, hogy részleges védelmet biztosítanak számukra a koronavírussal szemben. Lehet, hogy így lesz, de bizonyíték még nem támasztja alá ezt a reményt.

Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, amit rendszerint már a szülészeten, néhány napos korukban meg is kapnak. A BCG az utóbbi években az oltásellenesek kereszttüzébe került, de az állítólagos veszélyességét semmi sem támasztja alá, az semmi más, csak rémhírkeltés. Felmerült, hogy kiveszik a kötelező oltások közül, de ez eddig nem valósult meg.

Viszont az 1954 előtt születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ráadásul éppen ez az a korosztály, amelyre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés. Felvethető, hogy nem lenne előnyös, ha megelőzésképpen oltóprogram kezdődne Magyarországon is a nem oltott idősek részvételével. Ugyanakkor meggondolandó, hogy mekkora kockázata van annak, hogy sok idős embernek az egészségügyi intézményekbe kell mennie az oltások beadásáért.

FONTOS MEGÉRTENÜNK, HOGY MIKÖZBEN VALÓBAN VAN ESÉLY ARRA, HOGY A BCG-OLTÁS ENYHÍTHETI A TÜNETEKET, AZ VALÓSZÍNŰTLEN, HOGY TELJES VÉDETTSÉGET ADNA A FERTŐZÉS ELLEN.

Nagyon valószínű, hogy az ember ugyanúgy fertőzhet, függetlenül attól, hogy megkapta-e a BCG-t vagy sem. Ráadásul az idősek veszélyeztetettsége még akkor sem csökken, ha kiderül, hogy a BCG valóban hat a koronavírus ellen. Ezért továbbra is fenn kell tartani, sőt esetleg szigorítani kell az embereket egymástól elkülönítő intézkedéseket.

Teljes cikk: index.hu