Amíg az ember alszik, a szervezet nyugalma csak látszólagos, hiszen ezen idő alatt is fontos folyamatok játszódnak le.
Ezt a késztetést jelentősen megtámogatja a készen kapható, könnyen hozzáférhető, az éhséget gyorsan (igaz, rövid időre) elnyomó, igen energiadús élelmiszerek széles választéka, ami hozzásegít az elhízáshoz. A felgyorsult élettempó, a természettől való teljes elszakadás olyan tevékenységeket eredményez, amelyek apránként, de biztosan folyamatosan csökkentik az alvásidőt. Ilyen a megnövekedett munka, tanulás, családi programok, televízió, számítógépes játékok, internet, amelyek mind növelik a két hormon eltérésének mértékét, és szerepet játszhatnak az elhízás egyre gyakoribbá válásában azzal együtt, hogy ezek a tevékenységek csökkentik nemcsak a sportolásra szánt időt, hanem a mindennapi tevékenységekhez kötött mozgásformákat is.
A pihentető alvást számos környezeti tényező, valamint a páciens testi és lelki egészségi állapota, táplálkozása, táplálkozási szokásai is befolyásolják.
Táplálkozásnak nevezhető mindazon folyamatok összessége, melyek révén az élő szervezet felveszi, megemészti, felszívja, szállítja, hasznosítja és kiválasztja a tápanyagokat.
Attól kezdve, hogy valaki megeszi az ételt, hosszú idő telik el addig, amíg a hasznos anyagok felszívódnak, a felesleges végtermék pedig eltávozik a szervezetből. A szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból álló szokásos étek általában három-öt óra alatt ürül ki a gyomorból. A folyékony ételek, mint pl. a leves, lényegesen gyorsabban haladnak át a gyomron, mint a szilárd táplálék. A zsíros ételek viszont sokkal tovább tartózkodnak a gyomorban.
A megfelelő mennyiség és minőség mellett lényeges a napi energiaszükséglet elosztása is. Legjobb, ha napi háromszori főétkezésre és két kis étkezésre tagozódik a nap. A reggeli kihagyása felnőttek és gyermekek számára sem kedvező, hiszen rontja pl. a szellemi koncentrációt.
A megfigyeléses vizsgálatok többsége szerint a reggelizés összefüggésbe hozható az alacsonyabb testtömeggel, míg a reggeli elhagyása magasabb BMI-vel és az elhízás magasabb rizikójával párosul.
Amennyiben az energiabevitel nagyobb része a korábbi napszakban következik be, az előnyös lehet a testtömeg szabályozására. Már túlsúlyos és elhízott nők bevonásával, 12 hétig tartó vizsgálat adatai alapján azok az alanyok, akik kalóriabevitelük nagyobb részét korábbi napszakban fogyasztották el, többet fogytak.
A napi energiaszükséglet több alkalomra történő elosztása nemcsak egyenletes energiaellátáshoz juttatja a szervezetet, hanem nem terheli meg túlzottan az emésztőrendszert sem. A reggeli, tízórai, ebéd és uzsonna elfogyasztását követően biztos nem farkaséhesen ül le az ember a vacsorához, így elkerüli, hogy hirtelen nagy mennyiségű, általában energiadúsabb ételeket fogyasszon, ami hosszú ideig a gyomorban maradva gátolja a nyugodt alvást is.
Az utolsó étkezés és a lefekvés között legalább két óra teljen el, így az egészséges táplálkozással is hozzájárulva a megfelelő minőségű alváshoz.
Erdélyi-Sipos Alíz
dietetikus, főtitkár
Magyar Dietetikkusok Országos Szövetsége
A cikk megjelent a Magyar alváskönyvből (Galenus kiadó). A könyv megrendelhető a Galenus webáruházban!
