Fotó: pixabay.com

Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet. Mint kiemelik, a hazai élelmiszerhulladék több mint a fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása tovább növelheti a pazarlást.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelik, hogy az élelmiszerpazarlás visszaszorítása a teljes lakosságot érintő jelenlegi helyzetben minden eddiginél aktuálisabb téma.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. közleményében felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe a teljes élelmiszerlánc mentén.

A legveszélyesebb pazarlók maguk a végfelhasználók, mert a hazai élelmiszerhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. Napjainkban a koronavírus terjedése sokakat arra sarkall, hogy a szokásosnál jóval nagyobb élelmiszerkészletet halmozzon fel, ami indokolatlan, mert még tovább növelheti a pazarlást – erre hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet, amely az Európai Unió által támogatott hároméves nemzetközi projekt keretében régiós összefogással keresett megoldásokat az élelmiszerhulladék csökkentésére és hasznosítására.

A lakosság szerepe meghatározó az élelmiszerpazarlás csökkentésében. Fejenként 65 kilónyi ételt – leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – dobunk a szemétbe évente, egy átlagos háztartás így évről évre 50-60 ezer forintot veszít, pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne – áll a közleményben.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a boltban a fogyaszthatósági időt ellenőrizve ne a leghosszabb szavatosságú tejfölt vegyük le a polcról, ha aznap este úgyis fel fogjuk használni. Ezzel tudatosan csökkentjük annak az esélyét, hogy az üzlet pár nap múlva kénytelen legyen leselejtezni az árut, és segítünk azoknak a vásárlóknak is, akiknek a későbbi lejáratú termékre lenne szükségük. Ugyanez a felfogás igaz otthon is, használjuk föl előbb a közelebbi lejáratú terméket, de a maradékok ötletes újrafelhasználása révén is takarékoskodhatunk – írják.

Fotó: pixabay.com

Az EU hulladékgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú politikájának része az is, hogy a tagállamoknak 2023-ra a biológiailag lebomló hulladékok – köztük az élelmiszerhulladék – szelektív gyűjtését és hasznosítását is meg kell oldaniuk.

Hosszú távon a gyerekek oktatása a leghatékonyabb eszköz a lakosság szemléletformálására és a szokások megváltoztatására, ehhez a projekt partnerei közösen fejlesztenek iskolai tananyagot.

A STREFOWA projekt tagországaiban megrendezett Food Waste Hackathon versenyen nyertes mobil applikáció ötlete is hamarosan megvalósul. A chat-bot alkalmazással a felhasználók rövid figyelemfelkeltő játékokon vehetnek részt, miközben az élelmiszerhulladék csökkentését célzó tippeket, információkat, hasznos tanácsokat kapnak.