Szakemberek és civilek szorgalmazzák az együttműködést a lelki egészség érdekében.

Magyarország rossz lelki egészségügyi helyzetben van.

Átfogó lelki egészség stratégiára van szükség

A nehéz helyzetben lévő emberekkel Magyarországon sokan foglalkoznak: mégis, ma az állami gondozásból kikerülő fiatalok közül sokan már 20 éves korukban pszichiátriai szociális otthonba kerülnek. A „segített” személyről, családról óriási paksaméta dokumentációk készülnek, a szolgáltatók finanszírozója azonban nem méri az emberi sorsok változásait, a szolgáltatások attitűdjét, hatékonyságát és a segítő szakmák közötti együttműködést.

Ahogyan a terepen is a felépülés-szemlélet, a humanizmus talaján álló szolgáltatók szoros együttdolgozása emeli a hatékonyságot, a kormányzat szintjén is az ágazatok és tárcák közt összehangolttá tett, a humán szolgálatok érték-alapját és minőségét ágazatok feletti szinten is értelmező lelki egészség-stratégia szükséges ahhoz, hogy elinduljon a fordulat ezen az ország jövőjét mélyen érintő területen.

Magyarország rossz lelki egészségügyi állapotban van

2013 márciusában több mint 300 szakember és érdekelt fél gyűlt össze, hogy a részvételi demokrácia alapelvei szerint felhívja a figyelmet arra: Magyarországon megoldandó nemzeti sorskérdés a rossz lelki egészségi állapot. Tükrözik ezt az öngyilkossági és demográfiai adatok, a magas kivándorlási arány, az alkoholbetegség gyakorisága egyaránt.  A humán intézményrendszer gyakran a hátrányok újratermelődését „segíti”. A lelki egészség fejlesztését szolgáló korábbi kormányzati erőfeszítések szétforgácsoltak voltak és gyakran nem valósultak meg.

Az első két eszmecsere nyomán az Emberi Erőforrások Minisztériuma munkacsoportot hozott létre valamennyi államtitkársága bevonásával a lelki egészségfejlesztés ágazatok közötti koordinálása érdekében. Több területen ígéretes minisztériumi munka indult el: megkezdődött egy EMMI-szintű program kidolgozása az érdekeltek és a szakértők széles körének bevonásával. Ez új gyakorlatot teremtett meg Magyarországon, hiszen itt az államigazgatás nem egy készen álló anyagot „egyeztet” az érdekeltekkel, hanem ők az alkotás teljes folyamatában részt vehetnek. Egyes területeken, pl. az egyházi munkacsoportban példaértékű munka folyik, sikerült a legtöbb történelmi egyháznak megegyeznie a legjobb gyakorlatok kijelölésében és már a minőségügy felé tesznek lépéseket!

Egészségfejlesztés az oktatásban

A fenti, ígéretes minisztériumi munka más területein még sok a dolgunk. Ilyen az oktatási terület. A 2011-ben megszavazott köznevelési törvény lényegében a lelki egészség köré szervezi a nevelő-oktató munkát, ami a felnövekvő nemzedék lelki egészségének fejlesztéséhez a lehető legjobb alapot adja. Most arra lenne még szükség, hogy az elvárt pedagógiai módszerek, iskolai működésmód elterjedését segítse az államigazgatás – pl. a következő időszak EU-forrásaival. Az iskola a lelki egészség egyik legfontosabb terepe: a személyközpontú és gyermekbarát iskolai kultúra, az ösztönző kommunikáció, az életviteli készségek, köztük a stresszkezelés oktatása, valamint a hátrányokkal élők integrálása és képzése, a szükségletekre reagáló innovatív pedagógiai módszerek, a bántalmazott és veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, az öngyilkossági veszély szűrése, a szülők készségfejlesztése a leghatékonyabb lelki és testi egészségfejlesztési eszközök. Az eszmecsere még adós az időskor lelki egészség-kérdéseiről való részletes foglalkozással. Nagy kihívás visszaszorítani az elesett emberek körüli embertelenséget és sokkal több ember számára elősegíteni az értelmes élet lehetőségét. Az eszmecsere ezért választotta mottójául József Attila Sorait: „Emberséget az embernek…”

Ezen törekvéseknek teremt ismét fórumot a Lelki Egészség Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő 3. Közösségi Lelki Egészségfejlesztés Eszmecsere, amelyre jelentkezni itt lehet:  www.ebredesek.hu.

Ébredések Alapítvány