Slow food: előtérben a lassulás…

A fotó illusztráció: pixabay.com

Fordítsunk több időt és figyelmet táplálkozásunkra

A „gyors ételek” hatalmas előretörésének ellenpontjaként a lassulás vágya, a közelmúltban divatossá vált „lassú élet” (slow life) irányzaton belül, a táplálkozás terén is megnyilvánult. Így jött létre a „lassú étkezés” (slow food) mozgalom – amely azután a hagyományos, odafigyelő, lassú, komótos táplálkozás sokféle vonatkozását felöleli. Ezek közül emelünk ki néhányat.

A „slow food” a gyakorlatban

Helyi termelőktől vásárolt, szezonális termékeket fogyasztani, illetve főzni sietség nélkül, nyugodtan enni egyszerű és jó dolog… Általában mégsem tesszük meg, főként idő és eltökéltség hiányában. Ezzel összefüggésben a „slow food” előírásai nyilvánvalóak – de elvesznek rohanó életünk őrült tempójában. Pedig lehetséges betartani őket, és profitálni belőlük, mielőtt a kést és villát a kezünkbe vennénk… Íme néhány hasznos ajánlás közülük.

1. Az étel előkészítését napokkal előbb végezzük el, a későbbi túlterheltség megelőzésére 

Az étkezés egyszerűsítésével pihenhetünk, és könnyíthetünk időbeosztásunkon, az elkészített étel minőségének feláldozása nélkül. Ezzel lehetővé válik, hogy több kellemes, szabad esténk maradjon a hétköznapokban, visszanyerjük a túlhajszolt élet miatt elveszni látszó nyugalmunkat, több időt fordítsunk magunkra és gyermekeinkre, sőt, csökkentsük a kosztpénzt, illetve még felesleges kilóinkat is leadjuk. Egy másik pozitívum: a heti menü előkészítése pl. a hétvégén azt is lehetővé teszi, hogy elkerüljük a feldolgozott, félkész vagy házhoz szállított ételek fogyasztását, valamint hogy ne engedjünk az „expressz” ételek kísértésének. Mindezeknek számos káros hatása van egészségünkre, a kiegyensúlyozott táplálkozás céljának elérésére nézve. Amellett az előkészítés nyomán felszabaduló percekben több időnk marad a „lassú étkezésre”, aminek előnyei többrétűek.

Fotó: 123rf.com

2. Fogyasszunk könnyű ételeket az emésztés segítése érdekében

Az összetevőktől függően az emésztés időtartama eltérő lehet: néhány perctől kezdve pl. egy frissen csavart gyümölcslé (egyszerű cukor összetevők) esetében, egészen több mint 5 óráig terjedően pl. egyes állati proteinek fogyasztásakor.  Ehhez még hozzáadódik, hogy rossz ételkombinációk esetén egyes ételek erjedni kezdenek a gyomorban, mielőtt megemésztenénk őket. Természetesen ez is meghosszabbítja az emésztési időt. Az eredmény: az átlagos idő, mely az étel szájba vételétől a szervezetből a széklettel való távozásáig eltelik, gyakran eléri a 24 órát!

Ezért fontos a gyorsabban emészthető ételek fogyasztása és a megfelelő ételtársítás annak érdekében, hogy élénknek, könnyűnek érezzük magunkat étkezés után, és több energiánk maradjon egyéb tevékenységeinkre. Még ha a specialisták véleménye eltérő is az ételkombinációk tekintetében, egy egyszerű szabályt elfogadhatunk: a zöldségek társíthatók minden más élelmiszerrel (protein-, keményítő-, zsírtartalmúakkal…) És nincs recept, amely mindenkinek megfelel – minden szervezet más, így számos igazság létezik. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk a magunkét testünk jobb ismerete révén.

3. Szánjunk elegendő időt a rágásra

Az evés érzékszervekkel kapcsolatos tevékenység. Mielőtt a szánkba vennénk az élelmiszert, az érzékek jeleket küldenek a hipotalamuszba, hogy előkészítsék az emésztőrendszert az emésztésre és a táplálék felszívódására, a tápanyagok lebontására. Ne sajnáljuk az időt, és tanuljuk meg étkezéskor nézegetni, szagolgatni az ételt, elősegítve a jó emésztést.

A rágás a jó emésztés első lépcsőfoka. Fedezzük fel e ritmusos mozgás jótékony hatásait szervezetünkre nézve, és általa az ízlelgetés örömét is. Az alapos rágás előmozdítja a nyálképző reakció beindulását enzimek segítségével, és elindítja a gyomornedvek kiválasztását, a belek mozgását. Törekedjünk tehát rá, hogy az étel elegendő ideig maradjon a szánkban a helyes rágás miatt, amire türelmesen figyelnünk kell, és kellő időt kell szakítanunk rá.

Fotó: 123rf.com

4. Tartsuk tiszteletben biológiai ritmusunkat

Ez nem mindig könnyű feladat, figyelembe véve életünk lüktető ritmusát. A régmúlt időkben szinte beidegződéssé vált, korai vacsora továbbra is feltétele maradt a jó emésztésnek és az emésztőrendszer pihentetésének, így a jó alvásnak az éjszaka folyamán. Ugyanis kb. 22.30h és 8.30h között a bélrendszernek pihennie kellene,  a későn elfogyasztott étel viszont ezt akadályozza, emésztéskor a belek terhelése miatt. Egy kényelmesen elfogyasztott, koraesti, könnyű vacsora lehetővé teszi ennek elkerülését, valamint a gyulladások, a felfúvódás és más bélpanaszok kialakulásának megelőzését is.

Annak pedig, hogy a bélrendszernek szüksége van pihenésre, oka van: a bélbaktériumok követik biológiai ritmusunkat. Így mialatt alszunk, a bélben olyan különböző műveleteket hajtanak vére, mint pl. a károsodott DNS helyreállítása vagy a méregtelenítés. Tudatosítsuk tehát magunkban, hogy a táplálék helyes megválasztása, valamint a kellő időben és ideig történő, odafigyelő, „lassú” elfogyasztása alapvető lépcsőfoka jóllétünknek, szükséges életerőnk fenntartásának. 

Forrás: Galenus