Fotó: pixabay.com

A pozitív életszemlélet a boldogság egyik kulcsa lehet – így mi lenne, ha csak a jó oldaláról néznénk az életet? Bosszankodás, rágódás, csak a rosszra figyelés helyett?  Ha megfogadjuk, tekinthetjük követendőnek az optimista ember életszemléletét, aki örömét leli minden – akár a legapróbb – kedvező dologban, miközben viszonylagossá teszi mindazt, ami „kevésbé jó” az életben. Egyúttal megőrzi a reményt a bajban is, és a leggyakrabban árad belőle az életöröm. Ismerjük meg hát közelebbről az ilyen pozitív életszemlélet elérésének néhány eszközét.

A pozitív gondolkodásmód és az optimizmus könnyít az élet terhein. Fenntartja a jó közérzetet minden helyzetben, de az egészségnek is kedvez.  Egy múlt évben megjelent, francia tanulmány pl. kimutatta, hogy azon személyek életkilátásai, akik rózsaszínben látják a világot, átlagosan 11-15%-kal meghosszabbodnak. Amellett megnő az esélyük arra is, hogy 85 évig, vagy annál tovább éljenek. Egy másik, amerikai tanulmány szerint, melynek készítői – 200 000 kísérleti alany 13 éven keresztül történő vizsgálata után – megállapították, hogy csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata azoknál, akik optimista lakatúak voltak,.

Bízzunk magunkban

A pozitív életérzés, hozzáállás az élet dolgaihoz lelkiállapot kérdése. Könnyű pozitívnak lenni, amikor jól mennek a dolgok, de szinte lehetetlen, amikor az élet bonyolulttá válik – úgy gondoljuk? Ha igen, tévedünk: az optimista embereknek sem könnyebb az élete, mint a miénk, nem mentes a nehézségektől, kétségbeejtő pillanatoktól. Nekik is vannak komoly gondjaik, ők is megpróbáltatásokon, kételyekkel teli, nehéz időszakokon mennek keresztül, de képesek bízni magukban. Úgy vélekednek, hogy az adott időben a legjobb támpontok szerint hozták meg döntéseiket, és könnyedén átjutottak a legyőzhetetlennek tűnő akadályokon is

Mosolygós, kíváncsi, kreatív természetűnek ismerjük az optimista embert, akit tehát szintén nem kerül el a gond, a bánat, de az életbe vetett hite, lelkiereje aktívvá és soha nem passzívvá vagy sajnálattal telivé teszi a bajok láttán. Ha pozitív esemény történik vele, azt hajlamos elismerni, olykor magának tulajdonítani, és úgy gondolni, hogy annak hatásai tartósak lesznek, életének más területein is. Ha nagy gondban van, akkor viszont a leggyakrabban úgy véli, hogy az külső okoknak tudható be, de csak átmeneti, és egy adott helyzetre jellemző.

Fotó: 123rf.com

Ugyanakkor azonban önbizalma nem akadályozza meg abban, hogy megkérdőjelezze tetteit, vagy kételkedjen önmagában. Nem folytat struccpolitikát negatív érzelmeivel vagy gondjaival szemben, és nem is naiv. Reálisan számba veszi a nehézségeket, anélkül, hogy illúzióba ringatná magát, siránkozna, vagy panaszkodna.  Azt a pozitív hozzáállást, amellyel az ilyen típusú ember szemléli és megítéli saját élete eseményeit, vagy akár a világ jelenségeit, mi is magunkévá tehetjük, annak érdekében, hogy kellemsebben éljük meg mindennapjainkat.

Koncentráljunk a pozitívra

Értékeljük az elégedettséget

A boldogságra való képesség/alkalmasságunk több tényezőtől függ, melyek: 
genetikai örökség (50%), külső körülmények (szociális környezet, családi helyzet stb.)  és 40%-ban saját „befektetésünk”. Ez utóbbi kevésnek tűnik? Akkor valóban szükségünk van arra, hogy dolgozzunk optimizmusunkon. Hiszen ezt az önkéntes aktív hozzáállást úgy lehet „edzeni”, mint az izmainkat! Ezért fontos meghatározni, hogy mi számít nekünk, természetesen nem anyagi, hanem lelki-érzelmi téren. Pl. a legfontosabb számunkra mindig közel lenni a családhoz, barátokhoz, vagy valamilyen kreatív tevékenységet végezni, időt szakítani olvasásra, sétálásra, főzésre azok számára, akiket szeretünk…

Fotó: 123rf.com

Annak érdekében, hogy megsokszorozzuk a jóllét lehetőségeit, profitáljunk minél többet belőle. Élvezzük és véssük emlékezetünkbe. az általa nyújtott, egyszerű, elégedettséget okozó eseményeket. Egy ötlet hozzá: feljegyezhetjük azokat egy füzetbe, esténkén pl. 3 kis eseményt, mely örömöt okozott a nap folyamán, vagy tehetünk a füzetbe fényképet is róluk. És amikor komor hangulatban vagyunk, nézzünk rá a füzetre, és idézzük fel a kellemes pillanatokat, ahányszor csak tehetjük. 

Fejlesszük a jóakaratot, gyakoroljunk jóindulatot

Az optimizmus és a jóakarat szorosan kapcsolódik egymáshoz Ha pozitívan szeretnénk látni a világot, gyakoroljunk engedékenységet, jóindulatot mások iránt. 

Ez lehetővé teszi, hogy a tőlünk telhető legjobbat nyújtsuk nehéz helyzetekben is, fejlődjünk, tudjunk harcolni és lemondani, amikor szükséges. Annak érdekében, hogy a szeretteink, a hozzánk közel állók javát szolgáljuk pozitív, konstruktív hozzáállásunkkal. Ami segítheti őket az előrehaladásban mind szakmai téren, mind a személyes kapcsolatok tekintetében, illetve saját nehézségeik, mindennapi bosszúságaik viszonylagossá tételében.  Végezetül: optimizmusunk másokra is hatással van – ha bizakodóvá, derűlátóvá válunk, egy szerethetőbb, megértőbb, türelmesebb világban fogunk élni.

Fotó: 123rf.com

Tanuljuk meg a ragaszkodást a jó oldalhoz

Egyesek mindig félig üresnek látják a poharat, mások pedig félig tele töltöttnek…  Soha semmi nem tökéletes az életben, de megtanulni ragaszkodni a jó és a kellemes oldalhoz nagyon fontos nemcsak a pozitív életérzéshez, hanem ahhoz is, hogy ne hagyjuk eluralkodni magunkon a negatív oldalt. Lehetőségünk van arra, hogy mindennapi élet olyan pozitív hozadékait, könnyebbségeit élvezhessünk, melyeket már nem is veszünk észre, mert megszoktuk őket. Eközben hajlamosak vagyunk rá, hogy akár a legkisebb kudarcok miatt negatívvá váljon világlátásunk.

Képesek vagyunk megváltoztatni az élethez való hozzáállásunkat, mindezt figyelembe véve? Ha igen, semmi nem akadályoz meg minket abban, hogy kihasználjuk a mindennapi élet jó oldalát. Örömünket lelni gyermekeikben, élvezni a természetet vagy akár egy jó ebédet, vacsorát – mindez ide tartozik. Ne csak kivételes események alkalmával nyilvánítsuk ki pozitív érzelmeinket, hanem teremtsünk jó hangulatot az egyszerű hétköznapokban is.

Fogadjuk el, ami van (és amivel rendelkezünk)

Elégedetlenek vagyunk magunkkal, azzal, hogy nem vagyunk milliomosok, sem filmsztárok, sem manökennek… Fiatal korunk ideáljai már a ködbe vesznek, és mégis, folyton másra vágyunk. De mi lenne, ha megtanulnánk elégedettek lenni a sorsunkkal, mindazzal amink van, pl. szép lakásunk, szerető családunk, kielégítő munkánk…  Így, ha nincs okunk a „spleen”-re, a lassan állandósuló búskomorságra, akár boldognak is érezhetnénk magunkat, és hálásak is lehetnénk érte a sorsnak…

Egy ötlet hozzá: készítsünk listát mindarról, amink van, és elégedettek vagyunk vele. Nem a tulajdonra gondolunk, hanem hogy milyen apró „örömforrásokkal” rendelkezünk nap, mint nap. Ilyen lehet, hogy pl. reggelente finom kávét főzünk régi  jó kávéfőző gépünkön, van biciklink/autónk, ami megkönnyíti a napi közlekedést, vannak hűséges  barátaink, akikre mindig számíthatunk, vagy akár tekintélyes könyv/lemez/kerámia gyűjteményünk, amit örömmel gyarapítunk Ekkor észrevehetjük, hogy a lista egyre csak nő… Egy hasznos megoldás ahhoz, hogy szerencsésnek érezzük magunkat, mert talán el is kényeztet minket az élet, és így növeljük optimizmusunkat.

Forrás: Galenus