Hogyan nyaraljunk okosan?

0
513

Hogyan lehet okosan felkészülni a nyárra, ha valós kikapcsolódásra vágyunk és szeretnénk felfrissülni?

Még egy késő tavaszi napon kamaszokkal beszélgettem a nyári terveikről, lévén, hogy az iskolában már fél lábbal mindenki – a tanárokat is beleértve – a vakációban volt. Egyszerű dolgokat soroltak: bandázás a barátokkal, pihenés a vízparton, éjszakai fürdés a tóban stb. Végül nekem szegezték a kérdést. Én azt osztottam meg velük, az én vágyam idén az, hogy jobban és korábban megtervezzem a nyaramat. Egyet nem értésüket fejezték ki azzal a felkiáltással, hogy „Spontán sokkal jobb pihenni!”.

Bár a két szemlélet között egyértelműen meglátszik, hogy különböző életszakaszokban vagyunk: őket tizenévesen inkább a rövid távú tervek és azonnali örömök foglalkoztatják, míg én felnőttként azt tapasztaltam, hogy érdemes előre is tervezni. Mindenesetre elgondolkodtam: vajon melyik megközelítés „jobb”? A spontaneitás és a jelen pillanat megélése, avagy az örömök tudatos megtervezése az, ami több lazításhoz és önfeledt pillanathoz vezet?

Tervezés?

Felnőttként általában szükségszerű előre megterveznünk a pihenést, nyaralást, hiszen a munkahelyünkkel közölnünk kell (néhány helyen hónapokkal előre), hogy mikor és meddig leszünk szabadságon. Ez azt is érintheti, aki még vagy már nem dolgozik, hiszen alkalmazkodnia kell az aktívan dolgozókhoz pl. családi nyaralás esetén. A szervezés néha sok teendővel és akár bosszúsággal is járhat, főleg, ha még időben távolinak tűnik a vágyott pihenés. Ugyanakkor számos előnye van. Például nyüzsgő, feszült, fáradt, vagy esetleg pont, hogy unalmas, szürke napokon tudunk ábrándozni arról, hogy milyen jó lesz majd a kinézett helyen.

Egy nehéz pillanatban már csak a majdani pihenés gondolata, a betervezett vakációról való képzelgés is tudja enyhíteni a pillanatnyi feszültségünket. Továbbá a tervezés abban is segít, hogy jobban fel tudjunk készülni a nyaralásra. Nem csak abban az értelemben, hogy mit vigyünk, milyen idő lesz stb.

Fotó: pixabay.com

Lelki értelemben is jobban fel tudunk készülni, rá tudunk hangolódni a pihenésre.

Ugyanis felnőttként már általában szükségünk van arra, hogy átszellemüljünk és át tudjunk lépni a munkából, ill. a megszokott hétköznapokból a pihenésbe. Éppen ezért is szokták javasolni, ne is várjuk magunktól, hogy pl. egy hosszú hétvége alatt teljesen ki tudunk kapcsolódni. Érdemes több időt hagyni az „átzsilipelésre”, és amennyire lehetőségünk engedi, hosszabb, egybefüggő szabadságot kivenni, pl. 2 hét hosszúságút.

Mire jó a vakáció, és mire nem? Hogyan segíthet nekünk a kamaszok bölcsessége a nyaraláson és a hétköznapokban?

Az eddigiek alapján levonhatnánk azt a következtetést, hogy egyértelműen jobb előre megtervezni a vakációzást, és aki elég jól megszervezi ezt, az élvezni fogja a pihenést, és utána is frissebb lesz a hétköznapokban. Ez azonban csak részben igaz. Valóban azt mutatják a kutatások, hogy általában az emberek boldogabbak, nyugodtabbak, kipihentebbek és egészségesebbek az üdülés során. Ugyanakkor, miután visszatérnek a munkába, ill. a hétköznapokba, kb. 1 hónap után ismét visszaáll minden a régi kerékvágásba, mintha meg se történt volna a nyaralás. Természetesen továbbra is számos jó dolgot hozhat a vakáció. Például új élményeket szerzünk, más ingerek érnek minket, minőségi időt töltünk együtt szeretteinkkel stb. Viszont úgy tűnik, hogy nem várhatjuk el 1-2 hét pihenéstől azt, hogy hónapokkal utána is feltöltöttebbek legyünk.

Valószínűleg a hétköznapjainkat kell máshogy megélnünk ahhoz, hogy hosszú távon kiegyensúlyozottabbak és kipihentek legyünk.

Egy kutatás pl. azt találta, hogy tovább tartanak a vakáció pozitív hatásai azoknál, akik a nyaralás után is több időt szánnak a szabadidős tevékenységekre.

Spontaneitás?

Itt térünk vissza a szóban forgó kamaszokhoz, akik ideális nyaralás alatt teljesen hétköznapi, közös tevékenységeket értettek. Nem is említettek mediterrán utazásokat és pazar hoteleket. Ha van ezekre lehetőségünk, az csodás, ám ezzel nincs mindenki így. Akár az anyagiak nehezítik meg ezt a válság idején, akár a Covid-világjárvány alatti utazási korlátozások… Ilyen esetekben jól tud jönni, ha tudunk „bárhol” nyaralni, még a saját szomszédságunkban is. Például lehetne minden napra – vagy csak egy adott hétre – úgy gondolni, mintha kicsit vakációznánk, függetlenül attól, hogy elutazunk-e. Egy másik kutatás azt találta, hogy azok, akik a hétvégére nyaralásként tekintenek, nemcsak a hétvége során boldogabbak, de a hétköznapokba visszatérve is elégedettebbek. Mintha a nyaralás, a valódi kikapcsolódás „fejben” dőlne el. A másik oldala is igaz:

a legcsodásabb üdülőhelyen sem tudunk kikapcsolni, ha fejben máshol járunk, és teendőinken, aggodalmainkon rágódunk.

Ha így nézzük, megélés szintjén nincs nagy különbség a hétfő délután a szomszédos parkban elnyalt fagyi és a római gelato között. Mindkettő lehet éppoly kikapcsoló és kellemes. A lényeg az adott pillanat megélése, teljes figyelmünkkel, testünkkel. Hogy oda és arra figyeljünk, amit éppen csinálunk. Hogy fejben is nyaraljunk, ne csak testben.

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu

A cikk a Patika Magazinban jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!