Kedves Olvasó!
Főszerkesztő Asszony jóvoltából közvetlenül szólhatok Önhöz, és ezt a lehetőséget ezúton is köszönöm. Ennek apropója nyilván az, hogy néhány nappal ezelőtt zárult le a Magyar Gyógyszerészi Kamara életében a négyévenként esedékes tisztújítás, ahol kollégáim ismét a kamara elnökévé választottak.
Kamarai vezetőként elsődleges feladatom, hogy a gyógyszerészek érdekképviseletén belül vezetőtársaimmal olyan feltételek megteremtéséért dolgozzam, ahol minden beteg megkaphatja mindazt a gyógyszert, amelyre szüksége van, a gyógyszerésze pedig minden olyan segítséget képes megadni, amely lehetővé teszi, hogy gyógyszerei elősegítsék a gyógyulását:
Ön és a gyógyszerésze közösen minden olyan kockázatot el tudjanak hárítani, amely a helytelen gyógyszerhasználat következménye lehet. Ha ezt sikerül megvalósítani, mindenkinek jó. Ha nem, a helytelen gyógyszerhasználat káros egészségi következményein túl az a pénz is feleslegesen kerül elköltésre, amit a biztosító és Ön a gyógyszerei megvásárlására fordított.
- Lehet, hogy Ön fiatal vagy hozzám hasonló korú.
- Lehet, hogy nagyvárosban vagy kistelepülésen él.
- És az is lehetséges, hogy csak ritkán van szüksége kollégáim segítségére, de elképzelhető, hogy rendszeres gyógyszerhasználó.
Ezért engedje meg, hogy a betegeinket érintő sokrétű feladataink közül most csupán kettőre koncentráljak: egy olyanra, amely a vidéken élőket érinti, és egy olyanra, amely valószínűleg minden betegünknek fontos.
Bizonyára hallott arról, hogy született egy olyan terv, mely szerint a kistelepüléseken működő, általunk fiókgyógyszertárnak nevezett kis gyógyszertárakban ne kelljen gyógyszerész jelenlétét biztosítani. Erre azért lenne szükség, mert kevés a gyógyszerész és nem szeretnék, ha emiatt ezeket a kisgyógyszertárakat be kellene zárni. A működő gyógyszertárak megőrzése elsődleges feladat, és ebben egyetértünk a döntéshozóval: nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint pl. Németországban, ahol az elmúlt években kb. hatezer gyógyszertár szűnt meg.
Az élhető vidéki élet feltétele az alapellátásokhoz való hozzájutás.
De a tervvel a kamara részéről nem értettünk egyet. És nemcsak azért, mert ez a gyógyszerészek foglalkoztatása szempontjából visszalépés lenne. A kistelepüléseken élőket is ugyanolyan színvonalú gyógyszerészeti ellátás illeti meg, mint máshol élő honfitársainkat. És ez nemcsak a diplomás szakemberrel való találkozás jogára vonatkozik, hanem mindazoknak a szolgáltatásoknak az elérhetőségére is, amelyeket csak gyógyszerész nyújthat. Ilyen pl.
- hiányzó gyógyszerek esetén a helyettesítés más készítménnyel,
- a gyógyszerek egymás közötti kölcsönhatásának a kiszűrése, vagy
- az eltérő néven, de azonos hatóanyaggal forgalmazott gyógyszerek párhuzamos használatának a kizárása.
Ha egy kezdeményezéssel nem értünk egyet, a probléma megoldására javaslattal kell élnünk. A jelenleg működő gyógyszertárak megőrzésének egyik feltétele a megfelelő számú szakember biztosítása.
Talán kevésbé ismert adat, hogy az elmúlt három évtizedben a gyógyszertárak és a bennük dolgozó gyógyszerészek száma is megkétszereződött.
Nem hiszem, hogy lenne még egy olyan terület az egészségügyben, ahol ilyen dinamikus szolgáltatás-bővülés következett volna be.
- A jelenlegihez képest is többlet szakember-igényt az egyetemi képzés reformjával tudjunk biztosítani. Ezt már elindítottuk.
- Másfelől meg kell tudnunk teremteni fiatal kollégáinknak a vidéken való letelepedés feltételeit.
- Harmadrészt egy olyan új gyógyszertári szolgáltatás bevezetését is kezdeményeztük, amely a ma már minden településen elérhető informatikai lehetőségek felhasználásával teszi lehetővé a betegek és a legközelebbi gyógyszertár közötti „jelen idejű” kapcsolat megteremtését. Erre az informatika robbanásszerű fejlődése nyújt lehetőséget. Ez az alapja a „lakosságközeli” ellátásnak. Az a modell, amelyet kigondoltunk, egyszerre figyel a teljes körű gyógyszerellátásra, a gyógyszer- és betegbiztonságra, valamint a betegeink egészségügyi adatainak védelmére. A projekt jelenleg tesztüzemmódban működik egy északkelet-magyarországi kistérségben és néhány hónap múlva születhet döntés a kiterjesztéséről.
A másik téma, amelyre csak röviden emlékeztetek: gyógyszertárainkban nemcsak gyógyszerek, hanem különféle egészségtermékek is elérhetőek. Ilyenek pl. az étrend-kiegészítők, amelyek fontos szerepet tölthetnek be az egészséges életmódban. Ugyanakkor ezek hamisításmentességét, minőségét és a hozzá kapcsolódó információ korrektségét is biztosítani kell. Erre ma egyedül a gyógyszertárak képesek. Pár évvel ezelőtt az étrend-kiegészítők gyártóit tömörítő szervezettel közösen kidolgoztunk egy eljárást, hogy ez a biztonság a patikákban elérhető étrend-kiegészítők esetében garantált legyen. Pár hónappal ezelőtt a kormány is úgy döntött, hogy fontos az étrend-kiegészítők biztonságának szavatolása és elkezdődött egy olyan közös munka, amely ezt a gyógyszertárakban jogszabályi keretek között garantálja.
Azt kérem, bízzon bennünk, gyógyszerészekben. Hivatásunk lényege a betegnek való segítségnyújtás.
Dr. Hankó Zoltán
elnök
Magyar Gyógyszerészi Kamara
A cikk a januári Patika Magazinban jelent meg! Keresse a gyógyszertárakban, kérje gyógyszerészétől!
XXIX. évfolyam 1. szám 2024. január
