Fotó: 123rf.com

A média által sugárzott ideális (ám valójában sokszor attól nagyon távol eső) testkép elérése érdekében sokan szeretnének adottságaiktól eltérő, kisebb vagy sokkal gyakrabban nagyobb kebleket, s erre ma már egész iparág épült a korrekciós műtétektől és a különféle alakformáló ruhadaraboktól a mellnövelő csodapirulák gyártásáig.

A női másodlagos nemi jellegek, így a mellek kialakulásában is fontos szerepe van az ösztrogén nevű női nemi hormonnak. A mellek méretét a hormonon túl genetikai adottságok is befolyásolják.

Ezenkívül a legegyszerűbb megoldásnak a mellnövesztő készítmények tűnnek, és látszólag hatásosságuk elméleti háttere is tisztázott. Ezek a termékek ugyanis nagyon gyakran tartalmaznak olyan növényi kivonatokat, amelyeknek az összetevői között ösztrogénhatású anyagok (fitoösztrogének) is megtalálhatók. Elvileg ezek az anyagok is képesek lehetnek a mell növelésére, csakhogy van néhány olyan szempont, amely óvatosságra vagy legalábbis megfontoltságra int.


A fitoösztrogének hormonhatása jóval gyengébb, mint az emberi hormoné, ezért nagyon nagy adagban kell(ene) őket fogyasztani ugyanolyan hatás eléréséhez.
• Felnőtt nőknél a valódi mellnövelésre kevés esély van, ilyen hatás egyetlen fitoösztrogén esetén sem igazolt.
• Ha nagyon nagy adagban fogyasztunk fitoösztrogéneket, az akár veszélyes is lehet, különösen gyermekeknél, ahol viszont elképzelhető a mellnövekedés megindulása – erre az USA-ból több példa ismert, ahol a szója nagy mennyiségben jelen van az étrendben és a tápszerekben is. A szója az egyik legismertebb, legelterjedtebben alkalmazott fitoösztrogén-tartalmú növény, amelynek különböző összetevői a kiegyensúlyozott étrend részeként alkalmazva vagy szakszerű adagolású étrendkiegészítőkként az egészségmegőrzést szolgálják, mellnövelésre azonban biztonságosan nem alkalmazható.