Fotó: pixabay.com

Valóban tud-e gyógyítani ez az aktív hatóanyagot nem tartalmazó, semleges szer, a placebo? Hallottunk már róla, de mi is ez valójában, és hogyan működik? Biológus és pszichológus szakemberek kutatásai alapján válaszolunk a placebo-hatással kapcsolatos, gyakran felmerülő kérdésekre.

A placebo szó a latin „placere”, tetszeni szóból ered, és olyan „gyógyszert” jelöl, amely inkább a beteg „tetszését”, megnyugvását szolgálja, és nem a gyógyítását. Bár nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot, az ezzel a szerrel (pl. fruktóz kapszulával, sóloldattal) történő kezelés mégis működhet, mert a beteg elvárja, hogy hatása legyen. És ez a biológia és pszichológia kapcsolatán alapuló placebo-hatásnak köszönhető. Az elme testre gyakorolt ​​erejét szemléltetve a placebo-hatás a kezelés fokozott hatékonyságát is elősegítheti, összehasonlítva azzal, amit egyedül a hatóanyag tekintetében vártak. A placebo-hatás a kezelések legkülönbözőbb típusaiban jelentkezhet.

Hogyan működik?

A páciens elvárása a kezeléstől különféle pszichológiai változásokból ered, lehetővé téve az egészség javítását, pl. hormonok vagy agyi anyagok felszabadulása, az immunitás stimulálása vagy akár a vérnyomás változása révén. Így fájdalom esetén pl. a placebo-hatás az agyunk által természetesen termelt fájdalomcsillapító molekulák (endorfinok, enkefalinok) termelődését idézi elő. Vagy megfázáskor csökkenti a stresszhormon felszabadulását (ami gyengíti az immunitást), és ezáltal az immunvédelem fokozódását váltja ki.

Kicsiknél is hat?

Minthogy az egészen kicsi gyermekek képtelenek bármit elvárni a kezeléstől, azt gondolhatnánk, hogy náluk nincs placebo-hatás. Egy amerikai kutatás azonban,  melyet 119  2–47 hónapos csecsemőnél, illetve kisgyermeknél végeztek, azt mutatta, hogy azok, akik placebót kaptak köhögés ellen szüleiktől, jelentős javuláson mentek át. Természetesen ezt meg lehet magyarázni „közvetítővel” jelentkező placebo-hatással, ami nem a kicsi, hanem a szülei elvárásából fakad. Hiszen ha a szülők meg vannak győződve a kezelés hatékonyságáról, kevésbé lesznek szorongók, ami visszahat a gyermekükre. Jótékony pszichológiai és élettani hatásokat válthat ki nála.

Milyen bajoknál működik a legjobban?

200 klinikai vizsgálat tanulmányozása után, amely 60 kórkép esetén lehetővé tette a placebo hatékonyságának értékelését, független nemzetközi szakértők egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a placebo-hatás hatékonysága bizonyított, különösen fájdalom, hányinger, asztma és fóbia esetén. Másfelől viszont a szakértők nem figyeltek meg statisztikailag szignifikáns hatást p. a dohányzásra, a demenciára, az elhízásra és a magas vérnyomásra nézve.

Fel lehet-e erősíteni?

Valójában a páciens elvárásain túl a placebo-hatás kialakulása és ereje mindenekelőtt az orvos hozzáállásától függ. Minél jobban meg lesz győződve az orvos a placebo hatékonyságáról (vagy úgy tűnik), és empatikus lesz a páciensével, annál nagyobb lesz a placebo-hatás. Az ok: az a klinikus, akinek beszéde és/vagy hozzáállása megmutatja a kezelés hatékonyságába vetett bizalmát, ezt a lelkiállapotát át fogja adni a páciensének, és ezáltal elősegíti a placebo-hatást.

Számít, hogy az orvos férfi vagy nő?

Úgy tűnik, hogy az azonos képzettséggel és tapasztalattal rendelkező női orvosok által kezelt betegnél gyakran nagyobb placebo-hatás tapasztalható, mint férfi kollégáik esetében. Ezt lehet talán azzal magyarázni, hogy általában a nők empatikusabbak… Egy közel 1,5 millió, kórházban ápolt személy körében végzett kutatáson alapuló amerikai tanulmány kimutatta, hogy a férfiak által történő kezelés enyhe, 0,42% -os halálozási többlettel jár, ami évente 32 000 amerikainak felel meg. Mivel az érintett női orvosok átlagosan fiatalabbak és kevésbé tapasztaltak voltak, az eltérér nem magyarázható az orvosi ismeretek közti különbséggel.

Más tényezők befolyásolhatják-e a placebo-hatást?

Ez a jelenség és hatásának mértéke függ bizonyos, a kezelésre vonatkozó sajátos adatoktól is. Bebizonyosodott pl., hogy minél drágább egy placebo, annál nagyobb a hatása. A magas árat gyakran a nagyobb hatékonyság garanciájának tekintik. A placebo-hatás akkor is észrevehetőbb, ha a placebót injekciózzák, és nem csak lenyelik. Mivel a bonyolultabb kezelésekről gyakran úgy vélik a betegek, hogy azok az orvosok nagyobb mértékű részvételét és/vagy figyelmét tükrözik.

Hogyan használják az orvosok?

A klinikusok általában nem használnak “tiszta” placebókat, bármilyen, farmakológiailag aktív anyag nélkül (ilyen pl. a semleges cukortabletta). Leggyakrabban az ún. „nem tiszta” placebót alkalmazzák, amelynek van bizonyos klinikai értéke, de nem az adott betegséggel kapcsolatos. Ez fordul elő pl. a magnézium vagy a D-vitamin esetében, amikor szorongás vagy a fáradtság enyhítésére írják fel, eltekintve ezen elemek esetleges hiányától.

Mi a helyzet a tiszta placebók felírásával?

Etikai okokból továbbra is korlátozott: egy orvosnak nem szabad valótlanságot mondania a betegének, és nem írhat fel neki tiszta placebót anélkül, hogy megmondaná a hatóanyag hiányát. Ez viszont veszélyeztetheti a placebo hatékonyságát. Néhány ritka esetben azonban – átlátható módon – lehet használni a tiszta placebót. Pl. az altatókról (vagy nyugtatókról, fájdalomcsillapítókról) való nehéz leszokás esetén a betegnek saját maga által összeállítható kapszula-keveréket írhatnak fel, amelyben valódi gyógyszer és placebo is van. Mivel minden este (reggel) a beteg véletlenszerűen választ kapszulát, nyilvánvalóan nem tudja, hogy az placebo-e vagy sem.

Előfordulhat öngyógyítás esetén is?

A placebo-hatás orvosi recept nélküli kezelésekkel is működik! Ebben az esetben azt a meggyőződést, hogy a termék (pl. magnézium) hatékony, nem az orvos váltja ki, hanem a gyógyszerész, egy rokon, a média… A lényeg az, hogy a páciens kellően bízzék ebben a személyben, akinek a meggyőződése elegendő legyen ahhoz, hogy ő is hasonló állásponton legyen, higgyen a szerben.

Melyek a határai?

A placebo-hatás nem működik súlyos testi betegségek esetében. Itt egy placebo beadása a hagyományos kezelés helyett, amelynek terápiás hatékonysága bebizonyosodott, természetesen késlelteti a betegség hatékony kezelését, és ezáltal csökkenti a gyógyulás esélyét. De a placebo-hatás alkalmazható a hagyományos kezelések mellett bizonyos mellékhatások enyhítésére, pl. a rákbetegség esetében alkalmazott kemoterápia vagy sugárterápia utáni hányinger csökkentésére.

Forrás: Galenus