Fotó: pixabay.com

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy jellegzetes, édes íze mellett ez a nasi „boldogsághormonokat” is termel a szervezetben. De mi ez a hormon, és egyáltalán, létezik-e a tudományos szakirodalom szerint? A válasz erre kissé összetettebb egy névnél és egy igen vagy nem szónál.

Talán kevés olyan étel született a világon, amely akkora rajongótábort tudhatna magáénak, mint a csokoládé. Az apró gyerektől a nyugdíjas korosztályig szinte mindenki szívesen fogyaszt olykor-olykor egy kocka, szelet vagy tábla csokit. A csokoládé egy bonyolult étel, köszönhetően az alapjául szolgáló kakaóbab különböző származási helyének, pörkölési intenzitásának, a végtermék változatos öszszetételének, ízének, illatának, alakjának és konzisztenciájának.

Talán épp ezért született megannyi teória arról, miért tesz boldoggá a csokoládé. Ezek közül az egyszerűbbek a csokoládé cukortartalmának, kellemes, omlós állagának, jellegzetes ízének, az ételhez társított pozitív reakciónak vagy a jó emlékeknek tudják be azt, ha valaki jobb kedvre derül egy szelet csokoládétól. Ezek az elméletek azonban önmagukban még nem teljesek, hiszen ezen tulajdonságok sok más desszertre is igazak, a csokoládé viszont mégis kiemelkedő módon kapcsolódik a jó közérzethez.

A kakaóbab tartalomanyagai és a feldolgozás során a csokoládéba kerülő egyéb anyagok komplex módon alakítják ki az elfogyasztott termék hatását.

A kakaó és csokoládé hangulatra gyakorolt hatásához kétségkívül hozzájárul a koffein és a teobromin. Míg azonban a koffein idegrendszeri stimuláló és hangulatjavító hatását humán vizsgálatok is igazolják, addig a teobromin önmagában kevéssé vizsgált. Bár e két anyag együttes, pozitív hatására is utalnak eredmények, nem elhanyagolhatók a kakaó flavonoid típusú anyagai, amelyeknek szellemi teljesítményt és közérzetet javító hatását is többen vizsgálták, sikerrel.

Ezen anyagok ugyanis mind az enyhe mentális zavarral küzdő, mind az egészséges alanyok teljesítményét javították (feltehetőleg az agyi keringés serkentése révén), ráadásul több kísérleti elrendezésben is kimutatható volt hangulatjavító hatásuk. Érdekesség azonban, hogy ezt a hatást leginkább akkor fejtették ki, ha a vizsgált személy eleve kimerült, frusztrált vagy lehangolt volt.

Fotó: gettyimages.com

A jó közérzethez a kakaóbabban nagy mennyiségben megtalálható tartalomanyagok mellett egy másik, kisebb koncentrációjú komponens is hozzájárulhat. A szalszolinol a jutalmazás érzetéért is felelős agyi dopaminergrendszer működését képes befolyásolni. A kakaóbabban található még a szerelemhormonként is emlegetett feniletilamin, ennek koncentrációja azonban annyira alacsony a csokoládéban, hogy csokoládéfogyasztás után nem képes elérni az agyat. Az egyes vegyületek hatása azonban összeadódni látszik, mivel a kedvező hatásokat a csokoládé intenzívebben váltotta ki, mint bármelyik összetevője külön-külön.

Kutatások igazolják, hogy a csokoládé fogyasztásának módja is befolyásolja a kiváltott hatást. Fokozható a hangulatjavító hatás, ha tudatosan, a csokoládéra koncentrálva, lassan és élvezettel fogyasztjuk a terméket, és nem csak gyorsan behabzsoljuk. Tehát röviden összefoglalva: a csokoládé bizonyítottan jobban űzi el a rosszkedvet, mint más édesség, azonban ezért nem valamilyen hormon a felelős, hanem a fogyasztó lelkiállapota, emlékei és a csokoládéfogyasztás módja, valamint leginkább a csokoládéban található anyagok összessége.

Dr. Sárközy András
gyógyszerész

A cikk a Patika Magazin decemberi számában jelent meg