Képernyőfüggőség?

0
569
Fotó: 123rf.com

Fára mászás a nagyinál, pancsolás a Balatonban, biciklizés a haverokkal a játszótéren – a legtöbb felnőtt ma még így emlékszik vissza a gyermekkori szünidők élményeire, a mai fiatalok számára azonban leginkább a televíziók, a tabletek és a játékkonzolok előtt töltött órák számítanak szórakoztató kikapcsolódásnak.

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okos- eszközöket naponta, de már az 5 év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség. A következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézségek, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek. Milyen szempontokat tartsunk szem előtt?

Egy átlagos tinédzser évente 114 napot tölt a képernyők előtt.

Kis túlzással állíthatjuk, hogy napjainkban már digitális eszközökkel a kezükben jönnek világra a gyerekek: egészen kis koruktól fogva körül vannak véve a képernyőkkel, mobiltelefonokkal és tabletekkel, melyek nem csupán egyszerű tárgyakként szerepelnek az életükben – a szüleik nap mint nap, akaratlanul is „bemutatják” használatukat.

A kütyük a kicsik és a tizenévesek számára ma már a szórakozás és a kikapcsolódás első számú forrásait jelentik, melyek meghatározzák, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz, ráadásul a pandémia és a lezárások még inkább kiélezték a digitális kitettségüket: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő módon már a 2 év alattiak 75%-a is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne. Persze mindez kapóra jön az elfoglalt szülőknek, a túlzott kütyühasználat azonban komoly veszélyeket rejthet magában.

Egész életre hatással lehet a korai digitális függőség

A legfrissebb szakértői becslések szerint a kicsik 7 éves korukra már összesen közel 1 évet töltöttek a képernyők előtt, többet, mint az iskolában ülve – így tehát jelentős hatással van a fejlődésükre a mindent átszövő digitális környezet.

• Mindenekelőtt a túlzott kütyühasználat konkrét függőséget alakíthat ki náluk – emiatt gyakran „digitális heroinnak” is nevezik a jelenséget –, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki.

• A gyakori tünetek között megjelenhetnek az alvászavarok és a hangulatingadozások, a romló iskolai teljesítmény.

• Nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet a túlzott kütyühasználat.

• A közvetlen testi reakciók mellett komoly mentális következményekkel is számolni lehet: a szociális elszigetelődés, a közösségi médiában látható hamis „valóság” súlyos pszichikai elváltozásokhoz vezethet, mely testképzavarokban, szorongásban vagy depresszióban ölthet testet.

Természetesen az összkép nem ennyire sötét. Érdemes viszont az okoseszközök használatát észszerű és egészséges keretek közé szorítani.

„Nyilvánvaló, hogy digitális kitettségünk a jövőben sem fog csökkenni, inkább fokozódni, melynek számos pozitív hatását is érezhetjük a mindennapokban, így a teljes elutasítás nem járható út a szülők részéről sem.

Fontos azt is felismerni, hogy a jelenség nem korlátozódik a gyermek-szülő viszonyra, hiszen ugyanilyen fontos szerepe van a kiegyensúlyozott digitális kapcsolódásnak a munkaadók és a munkavállalók, a piaci vállalkozások vagy éppen az állam és a társadalom egésze között – ezt mindannyiunknak tanulni kell, hiszen merőben új, az egész emberiséget átszövő jelenségről beszélünk, mellyel a korábbi generációknak szinte semmilyen tapasztalata nincs” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki Digitális Szülő Képzéssel is segíti azon felnőtteket, akik szeretnék a gyermeküket tudatosan elindítani az okoseszközökkel elárasztott világban.

Forrás: Digitális Szülő Képzés

A cikk a Patika Magazinban jelent meg! Minden hónap elején keresse a gyógyszertárakban!