Kevesebbet az élet sójából!

Fotó: pixabay.com

Évtizedek óta zajlik a vita a konyhasó túlzott fogyasztásának egészségügyi hátrányairól, de a kérdést megbízhatóan megválaszolni a kutatóknak még mindig nem sikerült.

A konyhasó, azaz a nátrium-klorid az élet sója. Ha nem jutnánk hozzá, meghalnánk. De a túlzásba vitt fogyasztásnak is rendkívül káros hatásai vannak a szervezetre! Ulla Toft a koppenhágai Research Centre for Prevention and Health vezető kutatója szerint túl sok sót használunk. Őseink kevesebb, mint egy gramm sót fogyasztottak naponta, és nekünk is elegendő lenne napi másfél gramm. Ezzel ellentétben a napi fogyasztásunk 10 gramm körüli. Mivel a túlzásba vitt sófogyasztás és a szív-érrendszeri betegségek között ok-okozati összefüggés van, ezért szükséges lenne a sófogyasztás csökkentése.

A túl sok só fogyasztásának legveszélyesebb következménye a magas vérnyomás és a vele járó szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedése. A szükségesnél jóval nagyobb mértékű sóbevitel a hipertónia, az angina és szívrohamok 50%-áért, illetve az agyvérzések 60%-áért felelős. Toft a gyomorrákot, a csontritkulást és a vesekövet is a túlzott sófogyasztás lehetséges következményeihez sorolja, de ide tartozhat még az elhízás és a diabétesz is.

A kutatónő kiszámolta, hogy évi több százmillió dolláros megtakarítást jelentene Dániának vagy a hasonló fogyasztási szokásokkal bíró Norvégiának, ha a só fogyasztást napi 3 grammal csökkentenék.

Természetesen nem csak a sófogyasztás káros következményeinek ellátása miatti egészségügyi költségek csökkentése az egyetlen szempont, emberek százainak az életét is meg lehetne menteni a só kerülésével: 23 ország adatainak elemzése nyomán azt állítja: a sófogyasztás 15%-os csökkentésével akár háromszor annyi szív- és érrendszeri betegség miatt bekövetkezett halálesetet előzhetnénk meg, mint a dohányzás 20%-os csökkentésével.

Fotó: 123rf.com

A norvégiai termékek sótartalmának mintegy 50% százaléka a hús és gabonatermékekben koncentrálódik. Ez az érték csökkenthető, és csökkentik is, a kenyerek például már most is csak fele annyi sót tartalmaznak, mint 1984-ben és az angol példából kiindulva a további csökkentések (alacsony sótartalmú termékek) sem az étel ízét sem, minőségét nem befolyásolnák. Bár léteznek sópótló készítmények, azonban fontos lenne, hogy amikor csak lehetséges ne lecseréljük a sót, hanem hagyjuk el.

Hangsúlyozták, hogy nem az a só a probléma, ami az asztalunkon van és a főtt ételhez adjuk, hisz ez fogyasztásunk csak egy kis hányada, ami ráadásul az étel ízében látványos változást okoz. Az igazán nagy sóterhelés a tartósított, füstölt ételek, konzervek fogyasztása jelenti, mert a feldolgozásuk és gyártásuk során rendkívül sok sót adnak hozzájuk, tehát igazán fontos az iparilag előállított ételek sótartalmának redukálása.

A Prospective Urban Rural Epidemiology (PURE) tanulmányt úgy szervezték, hogy 17 országban gyűjtötték a konyhasófogyasztás mértékére és a szív-ér rendszeri egészségi állapotra vonatkozó adatokat. Arra is figyeltek, hogy a különböző földrészek szegény, közepesen jómódú és gazdag országai egyaránt szerepeljenek a listában. A vizsgálatba bevont résztvevők 35–70 évesek voltak.

A tanulmányban a reggeli vizelet sótartalmából számolták ki a konyhasóbevitelt – ez az eljárás egyébként a vizsgálat legtöbbet vitatott része. A nátriumfogyasztás csökkentése mérsékelheti a magas vérnyomás gyakoriságát, ami becslések szerint világszerte egymilliárd embert érint, és a kardiovaszkuláris halál, a szélütés, az infarktus, a szívelégtelenség és a vesekárosodás legfontosabb kockázati tényezője – foglalják össze a PURE dolgozat végén.

A 101 945 vizsgált személy 3,7 éves megfigyeléséből származó adatok szerint a halál és a jelentős kardiovaszkuláris események előfordulásának aránya 3,3%. A napi 3 g nátriumot ürítőknél a sófogyasztás nem befolyásolta a vérnyomást. Ezzel szemben a kevés só ürítése, bár a vérnyomással nem függött össze, a kardiovaszkuláris események és a mortalitás szempontjából kedvezőtlennek bizonyult.

„A rendkívül nagy PURE tanulmány világosan jelezte, hogy mind a magas, mind az alacsony nátriumfogyasztás nagyobb mortalitással, illetve több szív-ér rendszeri eseménnyel jár – írta Oparil professzor.

Forrás: Congress of European Society of Cardiology, ScienceNordic