Fotó: gettyimages.com

Cikkemben arra keresem a választ, hogy mit is jelent az, hogy motiváció. Egy hétköznapi ember számára sem ismeretlen a fogalom, hiszen gyakran használatos kifejezéssé vált. Mégis szakmai szemmel, pszichológusként szeretném kibővíteni a motiváció tárgykörét és rámutatni néhány érdekes felvetésre.

A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

A motiváció szó a latin eredetű “movere” igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát is.

Pszichológiai megközelítés

A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák  még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.

Fotó: 123rf.com

Az ösztön-elmélete szerint  a két alapvető ösztön:

  • az életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).
  • a halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”

A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb spektuma az agresszió, ami az akadályoztatásából fakad.

A szükséglet pszichológiai megfelelője a “drive” , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja.

Szükségletek hierarchikus elrendeződése

  • A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk.

Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek.

  • Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített.
  • A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti.

A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.

Manipulálás és negatív motiváció

A manipulálás csak a manipuláció szükségleteinek a kielégítését mozdítja elő, a manipulált szükségleteit nem veszi figyelembe. Az eredményeivel csak a manipuláló lesz elégedett.

A cikkem végén összeszedtem pár érdekes fogalmat, amit érdemes végiggondolnunk, akár abból a szempontból is, hogy mi magunk szoktunk-e használni – sokszor nem tudatosan – nyomást annak érdekében, hogy elérjük a célunkat. A fogalmak elkülönítése tisztább képet ad a gondolkodásban.

  • Negatív motiváció: Nyomás és/vagy büntetés kilátásba helyezésével kényszerítünk valakit arra, hogy a kitűzött cél felé törekedjen.
  • Pozitív motiváció: a hasonlat szerint egy szamár orra elé kötött répa, hogy lássa, mire számíthat, ha eléri a célt.

A negatív motiváció sikeres lehet:

  1. Mindig pozitív motiválással kezdjünk. (Adorno szerint az emberek többsége (70%-a) szereti a világos utasításokat és jó érzéssel tölti el a feladat végrehajtásának érzése – tekintélyszerető típus).
  2. A negatív motiváció ne keveredjen a diktatúrával! Itt inkább: (az emberi méltóság tiszteletben tartásával, az alany szükségleteinek kielégítésével) valakit nyomással ösztönözni a cél felé (pozitívnál magától megy)!
  3. Állandó nyomás és ellenőrzés.
  4. A negatív motiváció erősebb, hatásosabb tud lenni, de lássuk be, hogy hosszabb távon kevésbé fenntartható és nem feltétlenül sikeres.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus