Gyógyszerészi gondozás – Mit értsünk ezen?

Prof. dr. Soós Gyöngyvér a Gyógyszerészi Gondozási Bizottság képviseletében beszélt a gyógyszerészi gondozás, mint viszonylag új fogalom értelmezéséről.

„Kérdezze meg gyógyszerészét!” – ez a felszólítás közel két évtizede hallható naponta többször is, amikor olyan gyógyhatású anyagot hirdetnek, amelyet a gyógyszertárból lehet megkapni. Mit jelent ez? Mit üzen ez a felszólító mondat a lakosságnak?

A válasz, hogy a gyógyszerészek nyitottak a személyes, egyéni gondok megbeszlésére, bátran lehet hozzájuk fordulni! Ez a médiában is megjelenő üzenet a „gyógyszerészi gondozás”-ra utal, amely fogalom két évtizede került be a gyógyszerészi, orvosi közgondolkozásba, mint a betegek részére nyújtott gyógyszertári szolgáltatások összefoglaló kifejezése. Ha tartalmát elemezzük, világos, hogy lényegét tekintve ősidők óta a gyógyszerészi hivatás része volt, de a XX. század vége, az új évezred egészségügyi problémái megújult formákat követelnek, ezért kaptak önálló megnevezést ezek a gyógyszerészi tevékenységek.

A gondozás, gondoskodás orvosi értelemben a betegekkel kapcsolatos, teendők rendszeres meghatározását, a szükséges gyógyítási-életvezetési tanácsadást jelenti. A gyógyszerészi gondozás a gyógyszertárban, a gyógyszerészek által, a betegek ellátására irányuló tevékenység, amellyel a gyógyszerek, gyógyászati anyagok helyes használatát, a betegségek megelőzését kívánják előmozdítani, illetőleg a fennálló betegségek rosszabbodását segítenek elkerülni.

A XX. század végére igen nagyszámú, kiváló hatású gyógyszer került be a rendszeresen alkalmazott szerek közé, és amint más területeken sem ritka jelenség, a bőség ezen a területen is képes zavart okozni, természetesen főleg a folyamatos, és egyidejűleg több gyógyszert alkalmazók körében. A fejlett világban a fertőző, heveny betegségek nagy része legyőzhetővé vált, az emberi élet meghosszabbodott, tovább élünk, de ezzel párhuzamosan újabb, az idősebb korra jellemző „kopásos” betegségek előfordulása sokszorosára nőtt. Ezek gyakran párhuzamosan, halmozottan vannak jelen – magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi panaszok, szívelégtelenség stb. –, ezért többféle gyógyszer egyidejű szedése szükséges.

Mire kell, mire érdemes figyelni a gyógyszerszedéssel kapcsolatban?

Erre vonatkozóan a gyógyszerészek egyértelmű segítséget nyújtanak:
– Mire való a gyógyszer/gyógyszerek, amit éppen felírt az orvos? Hasonlít-e a korábban már szedett gyógyszerekhez, netán ugyazon hatóanyagú, csak más a „dobozon” lévő név? Minek az alkalmazását kell befejezni, melyeket kell továbbra is rendszeresen szedni?

Mára már köztudott, hogy az azonos hatóanyagú, hatásosságú, de eltérő nevű gyógyszerek közötti helyettesítés biztosítói „kényszer” következménye. A kényszer – mint annyi más területen, itt is – gazdasági természetű, mert csak ezen a módon csökkenthetők a régebbi gyógyszerekre fordított kiadások és ezáltal nyílik lehetőség a legújabb készítmények támogatására, amelyekkel korábban gyógyíthatatlan bajok kezelhetők.

– Vajon érzékelhető-e, és mikor a beszedett szer hatása?

Ez az alkalmazott gyógyszerektől függ, általános választ nem lehet adni. Számos esetben csak lassan és szinte láthatatlanul, illetőleg csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki a hatás, de annak elmaradása inkább előbb, mint utóbb, kellemetlen következményekkel, egészség/betegség romlással jár. A jó, kívánt hatások mellett szinte minden gyógyszer nemkívánt hatást, tünetet is okoz. Milyenek lehetnek ezek? Erről is érdemes tájékoztatást kérni a gyógyszer kiváltásakor.

– A gyógyszerek közötti kölcsönhatásokra figyelemmel kell lenni. Amennyiben egyidejűleg több szer alkalmazása szükséges, gondolni kell arra, hogy ezek egymásra is hathatnak, előnyös vagy nemkívánatos irányba változhat egyik, másik, harmadik stb. naponta alkalmazott gyógyszer hatása. A gyógyszerek egymásra hatása mellett jól ismertek bizonyos ételek, italok gyógyszerhatásokat befolyásoló tulajdonságai is. A kölcsönhatásokból adódó lehetséges tünetekről ugyancsak tájékoztatást érdemes kérni, különösen akkor, ha a már korábban szedett gyógyszerek mellé újat ír fel valamelyik kezelőorvos.

– A hatóanyagokkal kapcsolatos kérdések mellett feltétlenül beszélni kell arról is, hogy milyen vátozatos formákat fejlesztettek ki az előállítók. A hagyományos napi háromszor alkalmazandó tabletták mellett egyre többször fordulnak elő ún. nyújtott hatású készítmények, amelyek kényelmesebbé teszik a használatot, naponta csak kétszer, egyszer, esetleg heti egyszer kell szedni. Fontos erre nagyon figyelni, mert a helytelen, figyelmetlenül nagyobb adag bevétele károsodást idézhet elő. A szájon át adható készítmények mellett az egyéb beviteli módozatok helyes alkalmazását is érdemes megbeszélni: az inhalációs és inzulinadagoló készülékek igen széles választéka van jelen gyógyszerkincsünkben, megfelelő alkalmazásuk kulcsfontosságú.

– A „nem látható”, személyesen nem mindig érzékelhető jó, de egyes nemkívánt hatások megmutatására szolgálnak az egyszerű eszközös vizsgálatok: vérnyomás-, vércukor-, vérzsírmérések, légzési kapacitás meghatározása, hogy csak azokat említsük, amelyeket számos gyógyszertárban kérésre rendszeresen elvégeznek. Ezek a gyógyszerészi gondozásra, a betegekkel való tartós, rendszeres foglalkozásra jellemző szolgáltatások.

A gyógyszerész tanácsadói szerepe

Más jellegű, de az előzőekkel megegyező jelentőségű tevékenységi területe a gyógyszerészi gondozásnak az a tanácsadói szerep, amelynek során a panasszal betérő betegeknek segítenek annak eldöntésében, hogy meddig szabad „öngyógyításra” hagyatkozni, azaz vény nélkül kiadható gyógyszerekkel kezelni az egészségügyi problémát.

A gondos kikérdezésen túl a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyes bajok súlyosságának megállapítását speciális kérdőívek kérdéseire adott válaszok alapján segít a gyógyszerész eldönteni; a bajt vény nélküli gyógyszer kiadásával megoldja vagy szükség esetén késedelem nélkül megfelelő orvoshoz irányítja a beteget.

További fontos területe a gyógyszerészek gondozói tevékenységének élemódbeli, életvezetési tanácsokkal segíteni a betegségek megelőzését. Ezek között kiemelt helyen szerepel a dohányzás elleni küzdelem, és az egyre nagyobb számban megjelenő hatásos vakcinák – védőoltások – alkalmazásának fontosságára való figyelem felhívás is.
Mindezek és minden további gyógyszerészi gondozási szolgáltatás csakis abban az esetben lehet eredményes, ha megfelelő bizalom áll fenn/alakul ki a betegek (ellátást igénylő lakosok) és a szolgáltatásra kész gyógyszerészek (gyógyszertárak) között. (–)

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségének sorozata.