Fotó: 123rf.com

Időnként szabálytalanul verhet a szívünk. Ilyenkor azt érezhetjük, hogy a hirtelen összevissza – túl gyorsan, vagy túl lassan – ver, vagy esetleg egy-egy ütést kihagy. Az ilyen ritmuszavarok egészséges embereknél általában ártalmatlanok, de vannak olyan formái, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, vagy akár az életünket is veszélyeztethetik. 

Amikor a szívünk ver, elektromos jelek késztetik összehúzódásra. A szívritmuszavar, másképpen arrhytmia, az elektromos impulzusok bármilyen jellegű megszakadását, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. Ilyenkor a szív összehúzódásait koordináló elektromos jelek nem működnek megfelelően, elveszítik szabályos ütemüket, a szív nem pumpálja elég hatékonyan a vért.

Szívritmuszavarra utalhat 

• a mellkasi remegésérzés, 
• mellkasi fájdalom, 
• túl gyorsan, vagy túl lassan verő szív, 
• szédülés, 
• légszomj. 

Egyes eseteiben előfordulhat azonban, hogy semmilyen panaszt nem okoznak, a betegek egyáltalán nem észlelik a tüneteket, csak rutinvizsgálat során derül fény meglétükre.

A szívritmuszavarnak számos típusa van, melyek közül a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar a pitvarfibrilláció. A pitvar elkezd rendszertelenül összehúzódni, a vér egy része visszamaradhat a pitvarokban, ahol összegyűlve megalvadhat, és vérrög képződhet. A keletkezett vérrög a szívüregből a véráramba jutva az agyban stroke-ot, míg más szervhez érve érelzáródásokat okozhat. A pitvarfibrilláció a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője. 

A pitvarfibrilláló betegek terápiájában különösen nagy jelentősége van a stroke megelőzésének, hiszen ez a ritmuszavar ötszörösére emeli az elzáródásos stroke előfordulását. Véralvadásgátló készítmények alkalmazásával megakadályozható a stroke-ot okozó vérrögök képződése, és ez által az agyi érelzáródások kialakulása. Ezért fontos rendszeresen felkeresni a kezelőorvost. Ez a legbiztosabb a szélütés kockázatának csökkentésére.

Forrás: Galenus