Ön is elfelejt dolgokat? – Tornáztassa memóriáját!

644

A memória olyan, mint az izom, tornáztatni tudni kell! Biztosan ön is hallott már néhány memóriakarbantartó módszerről…, de csak óvatosan! Rengeteg tévhit kering a témában. Nézzük, mi igaz, s mi nem a tudomásunkra jutott memóriakarbantartó módszerekről!

Hasznos lehet naplót vezetni, írásban rögzíteni emlékeinket

  • IGAZ

A mindennapos naplóírás mindenekelőtt a rövid távú memóriát élénkíti, minthogy a közeli eseményeket rögzíti. Rendszeresen átolvasni a bejegyzett, aktuális történéseket, a napi-és munkarendet, vagy például becsúsztatni egy mozijegyet (amiről később már rég megfeledkeznénk) szintén hasznos: lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy megfelelőek-e a memorizálási képességeink rövidtávra. Addig, amíg rá tudjuk vésni agyunk „hardverjére” az új elemeket, addig nincs baj, minden jól megy a rövid távú emlékezetünkkel.  Ezzel szemben az emlékek leírása elősegíti a régi történésekre való visszaemlékezést, korábbi ismeretek felidézését. Amellett új stratégiákat alakítunk ki, hogy eljussunk egy múltbéli eseményig, egy személyre szóló emlékezés, egy illat, egy érzelem útján is. És ez idő alatt az idegsejtek dolgoznak… Ugyanakkor az is fontos, hogy a naplóírás ne legyen napi teher, örömmel fogjunk hozzá. Ha az írás nem az erős oldalunk, másik gyakorlatot kell választanunk a memória tornáztatására.

Hasznos lehet foszfor-kúrát tartani

  • HAMIS

A foszfor azon ásványi anyagok közt szerepel, melyek megfelelő mennyiségben, hasznosak szervezetünk számára. Többet ér, ha a memóriánk élénkítésének szempontjait figyelembe véve, az élelmiszerek vásárlásakor, vagy az étrend összeállításakor az olyan antioxidánsokra koncentrálunk, melyeket az ún mediterrán diéta javasol (halfélék, paradicsom, paprika, friss gyümölcsök, száraz zöldségek, olívaolaj…). De a lényeg az, hogy kiegyensúlyozott legyen a táplálkozásunk, így az agynak biztosítsuk a megfelelő tápanyagokat a jó működéshez.

Hasznos lehet szúdokút (japán logikai játékot) játszani, fejtörőket megoldani keresztrejtvényt fejteni

  • HAMIS

Ezek a gyakorlatok fejlesztik, valamilyen mértékben, a logikát, a képzettársítást, és élénkítenek egyes kognitív (megismerő) képességeket, de önmagukban nem teszik lehetővé az optimális memória-állapot elérését. Különösen, ha mindig ugyanazt a játékot/rejtvényt választjuk. Jelentősége hasonlatos a fizikai tevékenységéhez: az orvosok egyetértenek abban, hogy a sport jót tesz az egészségnek, de nem állítják, hogy pld. csak a tenisz jótékony hatású! Ugyanez vonatkozik az agyra is. A lényeg annak globális élénkítése, szociális és intellektuális befektetés útján egyaránt. Akár szellemi vagy egyéb munkát végzünk, akár rendszeresen összejövünk a barátainkkal, vagy családtagjainkkal érintkezünk nap, mint nap, illetve szabadidős tevékenységet folytatunk, valamennyi esetben első helyen idegsejtjeinket stimuláljuk. Amint pedig a szakmai munkánk megszűnik, rajtunk áll, hogy megkettőzzük szellemi erőfeszítéseinket különböző tevékenységek és gyakorlatok révén, illetve kielégítő társadalmi kapcsolatok fenntartásával.

Hasznos lehet serkenteni a memóriát, amikor fiatalok vagyunk

  • IGAZ

Fontos, hogy ne csak idős korunkban gondoljunk az agyi tevékenység élénkítésére. Egy életen át tornáztatni kell a memóriát annak érdekében, hogy az agy kompenzálja az öregedés hatásait. Az agytréning képes még új idegpályákat is létrehozni, hogy tárolja az információkat, azzal a feltétellel, hogy megfelelő az ösztönzés. Képzeljük el az idegsejtek hatalmas „hadseregét” 20 éves korban, melynek sorai idővel ritkulnak. Amikor a „regimenteket” kielégítően tréningezik, azok jobban „manővereznek”, hogy hozzájussanak a memóriában tárolt információkhoz. Ennek a „gyakorlatozásnak” korán kell kezdődnie, és erősödnie tanácsos 60 év felett.

Tényleg étrend-kiegészítőket kellene szedni?

  • HAMIS

Még ha fáradtság gyötri is, egy egészséges embernek nincs szüksége étrend-kiegészítő kúrára ahhoz, hogy stimulálja az agyát, és élénkítse a memóriáját. Ennek a fajta B- vagy D-vitamin pótlásnak azoknál a személyeknél van jelentősége, akik alultápláltak (a leggyakrabban idősekről van szó). Ilyenkor átfogó lehet a jótékony hatás, és nem korlátozódik az agyi tevékenységre.

Hasznos lehet a napi legalább 8 óra alvás

  • HAMIS

Minden a valódi alvásigénytől függ, ami egyénenként és életkoronként változó. Ha hosszú ideig szükségünk volt legalább nyolcórai alvásra ahhoz, hogy másnap jó formában legyünk, de nem alszunk többet hat óránál, amikor túl vagyunk a hatvanon, teljesen normális dolog. Nem szabad azt hinnünk, hogy ha feledékenyek vagyunk, vagy különféle „lyukakat” észlelünk a memóriánkon, az az alváshiánynak tudható be. És az altatók szedése, hogy átaludjunk egy éjszakát, hosszabb távon nem old meg semmit. Ellenkezőleg: ezek a szerek a figyelemmel kapcsolatos problémákat hívhatják elő, ami természetesen zavarja a memorizálást.

Hasznos lehet a vidám munkavégzés is

  • IGAZ

Ismereteink szerint van „jó stressz” is, amely lehetővé teszi az agy „mobilizálását” tanulás vagy memorizálás, adatok megjegyzése, ill. felidézése céljából. De ennek a stimulációnak általában csak egy ideig van hatása (mint a magolásnak), azaz nem marad meg tartósan elég információ a „jó stresszt” jelentő körülmények között. Különösen, ha természetünkből adódóan aggódó, ideges alkatok vagyunk. A túlcsorduló negatív érzelmek akadályt képeznek, és megnehezítik a memorizálást, legyen az bármilyen jellegű. Ily módon egy ördögi kör alakul ki: minél stresszesebb állapotba kerülünk, annál több nehézségbe ütközünk…amitől megint csak stresszesek leszünk. Ezért, a lehetőségekhez képest a munkanapokat is töltsük vidámabban, több optimizmussal.

 

Hasznos lehet kívülről megtanulni címeket, telefonszámokat

  • IGAZ

Jó dolog, ha emlékezni tudunk ilyen és hasonló adatokra, de ha rendkívüli erőfeszítéseket teszünk e cél érdekében, azért átlagon felüli módon nem javul a memóriánk! Az első ok: ezek a gyakorlatok általában kevés örömöt okoznak, ezért nagy igyekezettel bár, de sokszor rosszul jegyezzük meg az adatokat. A második ok: ez a módszer sokszor lehetetlen helyzetbe hozhat minket, mert későn jutnak eszünkbe adatok, vagy teljesen leblokkolunk, ha egy névre vagy számra van szükségünk (és nincs felírva, vagy nem mentettük el a telefonunkba). Például, ha nem jut eszünkbe egy cím, de már autóban ülünk, megtettünk jó darab utat – elég nagy bajba kerülhetünk. Minthogy tehát olykor kihagy az emlékezetünk, idővel nem bízunk annyira benne. És ekkor mondunk le arról, hogy „túlterheljük” az agyunkat.  Pedig kár! Jobban tesszük, ha olyan dolgokkal tornáztatjuk az agyunkat, amelyeket örömmel végzünk. Sakkjátszma egy baráttal, kiállítás megtekintése, egy jó könyv elolvasása, eszmecsere másokkal stb. mind-mind hasznos a memória stimulálása szempontjából, miközben kellemes is. Ezért az élet különböző helyzeteiben nyugodtan használhatunk olyan „mankókat”, mint a feljegyzések, határidőnapló, telefonkönyv, GPS stb.

Mikor kell aggódni?

A 40. életév után semmi meglepő nincs abban, ha néha kihagy az emlékezetünk, elfelejtünk neveket, címeket, de olykor még fontosabb dolgokat, pld. a bankkártyánk kódját is! Természetesen ez azért zavaró, és nyugtalanít sokakat, akik mindebből arra következtetnek, hogy valamilyen súlyos agyi betegségük van. Márpedig a leggyakrabban nincs szó ilyen problémáról, és – ellentmondásos módon – amíg aggódni tudunk a memóriánk miatt, rendben mennek a dolgok. A memória-problémák általában korhoz, fáradtsághoz, vagy túlterheltséghez kötöttek. Mindazonáltal, ha az adott személy környezetében élők ismételt emlékezet-kiesést tapasztalnak, melynek az érintett nincs tudatában, orvoshoz kell fordulni.

Galenus